2014. november 18., kedd

2. fejezet

Chanyeol~

Hamar eljött a válogató napja. Suho már hajnali 6kor ott volt az ajtóm előtt. Ismétlem hajnali hatkor! Imádja, mikor megyek valahova, mert olyankor övé Yoda és nagyon jól elvannak egymással. Amint beengedtem, mindenfajta köszönés nélkül szaladt oda hozzá majd kezdte becézgetni engem le se szarva. Na, kösz Suho igazi barát vagy. Mit sem törődve velük felmentem a szobámba kicsit helyre pofozni magamat, a többit majd a sminkesek megoldják.
Mire beértem a többi zsűritag már bent ült a sminkesek és a stylistok keze alatt. Sajnáltam őket pedig ez a cécó rám is várt - hurrá! Amint beültem a székbe oda rohantak hozzám és kezdték el feladatukat. Úgy bő egy óra alatt elkészültem mindennel és még volt 2-3 perc a kezdésig. Mindenki izgult mar a zsűri társaim közül, aminek szót is adtak ebből én sem maradhattam ki. Egy kis eszmecsere után helyünket elfoglalva vártuk a versenyzőket. Kyuhyun ült a jobb szélen, mellette Ailee, utána következtem én, majd D.O. Amint belépett az első énekes, vagy rapper jelölt már látszott rajta, hogy nem lesz valami nagy esélyes, és ez így ment több versenyzőn keresztül, néha-néha becsúszva egy-egy kiemelkedő énekessel. Mit ne mondjak jókat kacagtam rajtuk istenem azok a hamis, hangok borzasztóak voltak. Kyungsoo beszólásai meg nagyon tetszettek, de legfőképpen az, amikor azt mondta:" Te atya úr isten ebbe még a süket ember is bele halna! Hogy volt merszed ide jelentkezni? Nem tévesztetted el a bolond kerestetikkel? Kérlek, ezt hanyagold ennél még a macskám is jobb mikor tüzel, pedig azok a hangok borzasztóak!" Ahányszor csak eszembe jut sírok.
Úgy 2 órája ülhettünk itt mire jött egy nagy szünet. Megkönnyebbülve léptem ki az ajtón egy kis friss levegő, es valami kaja reményében. Arra nem számítottam, hogy egy fiút találok össze kuporodva a falnál ülve. Haja belőve, ruhája tökéletesen passzolva alakjára, már amennyit láttam belőle.
- Jól vagy?- oda léptem hozzá és leguggoltam. - Hahó? Minden rendben van? Eltévedtél? – böktem meg mutató ujjammal térdét.

Baekhyun~

Chanyeol odalépett hozzám és megkérdezte, hogy minden oké e. Tőlem. Chanyeol hozzám szólt!
- Umm, csak egy kicsit megszédültem, semmi komoly, meg nem ettem semmit tegnap óta, de semmi gond, minden rendben, nem kell aggódni, jól vagyok.... - elkezdtem össze-vissza beszélni. Nem tudom miért, de egy kicsit zavarban voltam. Fölnéztem Chanyeolra és lassan megpróbáltam felállni.
- És, hát, ha már itt vagy, el szeretném mondani, hogy nagyon felnézek rád és nagyon tehetséges vagy és nagy rajongód vagyok, és azt hiszem, túl sokat beszélek és lehet, hogy mennem kéne… - hadartam megint elpirulva. Nem tudom, mi van velem, biztos az éhség tehet erről az egészről. Aish.

Chanyeol~

Nagyon édes volt, ahogyan hadart! Végig arcát figyeltem, ahogy csak mondja, és csak mondja. A hangja már ebből ítélve sem lehet rossz! Miután mondta, hogy felnéz rám egy kisebb mosoly ült ki arcomra. Szerettem ezt hallani, ilyenkor büszke voltam magamra, hogy példát mutatok az embereknek és valamilyen szinten segítek is rajtuk.
- Oh, örülök, hogy találkoztunk, de elég pocsékul nézel ki. Mármint kissé sápadt vagy, jobb lenne, ha ennél valamit. Gondolom énekelni is fogsz, és nem lenne jó, ha ott ájulnál el a színpadon. Kicsit kemény és a végén még megsérülnél. - vettem kissé poénosabbra. Nem tudom mennyire sikerült, de reménykedtem, hogy, legalább egy picit.
- Gyere, van itt egy büfé a közelben ha a hátsó ajtón megyünk két perc és ott vagyunk nagyon finom baconos szendvicsük van! Na, lenne kedved? - vártam válaszára. Nem szeretném, ha ez a babaarcú srác rosszul lenne.


Baekhyun~

Omo, most komolyan azt akarja, hogy vele menjek a büfébe? Nem is tudtam, hogy itt van büfé, pedig kerestem, de nem találtam... De nem is ez a lényeg, gyorsan Baek, válaszolj, különben hülyének néz és itt hagy.
- Uh, igen, mehetünk, eddig nem találtam a büfét... - motyogtam elpirulva.


Chanyeol~

- Nem pont az épületben van, hanem mögötte és nem sokan ismerik, de isteni íze van az ottani kajáknak - vigyorogtam, olyan aranyos, ahogyan zavarban van! Kicsit beszéltem még hozzá az ételekről meg az ízűkről. Már kezdtem egy idiótának érezni magam, de ha szeretem a hasam, akkor szeretem, és ha ételről van szó be nem áll a szám.
Nem kellett sokat sétálnunk mire oda értünk. Kicsit instabil lábakon állt így néha el kellett kapnom, hogy, el ne essen. Még hogy jól van! Na persze... pont azt látszott rajta! Amint beértünk a kis helyiségbe rögtön leültettem egy asztalhoz majd én vele szembe.

Baekhyun~

Kiderült, hogy nem én vagyok a hülye, amiért nem találtam meg a büfét, hiszen kint volt... Na, mindegy. El sem hiszem, hogy Chanyeol itt van velem és hozzám beszél, és rám mosolyog. Olyan aranyosan áradozott a kajákról és olyan jó volt hallgatni. Néha el is mosolyodtam egy-egy megszólalásán. Bele se gondoltam, hogy ő most egy mentor-zsűri kombó. Már ott tartottam a rosszul létben, hogy neki kellett többször is elkapnia, nehogy elessek. Mondanom se kell, a szívem kihagyott néhány ütemet ilyenkor. Odaértünk a büfébe, és már messzebbről éreztem az isteni illatokat. Chanyeol segített leülni majd ő is leült.
- Azt mondod, hogy a baconos szendvicsük nagyon finom? - kérdeztem tűnődve. Szerintem azt fogok venni. - Akkor lehet, hogy abból kettőt veszek... meg egy kólát mindenképp... Meg ennék egy fagyit is... ugye nem kerül sokba? - megint csak hangosan gondolkodtam és elkezdtem keresni a pénztárcám. Mikor nem találtam semmit a helyén, az alapból sápadt arcom még sápadtabb lett. - Francba, otthon hagytam a pénztárcám. - mondtam szitkozódva és lefejeltem az asztal. Mármint, érted, depressziósan leraktam a fejem az asztalra... Igen.

Chanyeol~

Szegény. Otthon hagyta még a pénzét is. Nagyon megsajnáltam szegénykémet. Minden szó nélkül álltam fel majd mentem a pulthoz leadni a rendelést. Sor szerencsére nem volt így első voltam. Vettem 4 baconos szendvicset 2 nagy kólát, amiből az egyik zéró volt. Az alakom meg kell, hogy maradjon! Majd végül készíttettem egy fagyi tálat, de azt csak később hozzák ki. Gyorsan hátra pillantottam, de még mindig az asztalon feküdt, kezdtem azt hinni, hogy elájult. Amint a tálcán volt a kaja kifizettem és mentem is egyenesen vissza az asztalhoz. Letettem a tálcát majd végig simítottam kicsit hátán hogy észrevegyen.
- Egyél nyugodtan. A vendégem vagy mára! - vigyorogtam. Sose gondoltam volna, hogy egyszer ilyet csinálok, eddig csak kutyusokon segítettem.

Baekhyun~

Egy darabig még elmerültem a szerencsétlenségemben észre se vettem, hogy Chanyeol elment, míg vissza nem jött kajával és egy simítással a hátamon tudtomra nem adta, hogy itt van. Fölkaptam a fejem es tágra nyílt szemekkel néztem rá, majd az ételre, rá, majd megint az ételre.
- Komolyan? Köszönöm, megmentetted az életem! - néztem rá csillogó szemekkel - Mivel érdemeltem ki? - ráncoltam össze a szemöldököm, és miközben vártam a válaszát elkezdtem enni meg inni. Tényleg isteni volt, Chanyeol nem viccelt! Szerintem az arcomra is kiülhetett egy olyan kifejezés mintha kb. orgazmusom lenne, de hát, ha valaki ilyen finom kaját eszik, nem tehet róla.


Chanyeol~

- Pusztán nem szívesen nézném, hogy éhen halsz, vagy netalántán elvinne a mentő. Ez az első, hogy ilyet csináltam emberért. Semmit sem várok érte, csakhogy jól teljesíts majd. De ez inkább kérés, mint elváras. - figyeltem, ahogy aranyosan tömi magába a szendvicset, és az a fej! Kuncognom kellett rajta. Mint ha csak magamat láttam volna még régebben. Kicsit elmerengtem majd egy szendvicset felkapva kezembe, kezdtem pusztítani. Megint nem csalódtam ebben a büfében!
- Csináltattam egy fagylalt tálat is, de azt majd csak miután ez elfogyott!- vigyorogtam. Teljesen belefeledkezett az ételbe már kezdtem úgy érezni nem is figyel rám.


Baekhyun~

Mintha Chanyeol mondott volna valamit miközben nagyban ettem. Valami köze volt a fagyihoz.
-FAGYIT IS ESZÜNK? - kiáltottam hirtelen miután leesett, hogy mit mondott.
- Hoppá, bocsánat - néztem körbe arra a pár emberre, akik még körülöttünk voltak. - Chanyeol, valamiben biztos hasonlíthatok a kutyusokra, ha ennyi mindent kapok tőled... köszönöm… – motyogtam. - Igyekszem majd jól teljesíteni.

Chanyeol~

- Csakugyan olyan aranyos pofid van, mint Yodának mikor boldog. - vigyorogtam majd elnézést kérve az ott lévőktől falatoztam tovább.
- És mond csak. Ez lesz az első, hogy ilyen tehetségkutatóba jelentkezel vagy már több helyen is próbáltad?- vettem el kólám a tálcáról majd szürcsölni kezdtem.

Baekhyun~

Omo azt mondta, hogy aranyos vagyok... vagy is hogy olyan aranyos pofim van, mint.... Yodának...?
- Umm köszi, azt hiszem... - megint elpirultam -...Yoda.... egy.. kutya...? - kérdeztem bizonytalanul, mert hát az első Yoda, aki eszembe jut az a Star Wars beli, és akinek közel sincs aranyos feje. Bár azért néha aranyosan beszél. De ez most nem fontos. Meg, ha belegondolok, Chanyeol fülei is úgy néznek ki, mint Yodáé. Vagy mint Dobié a Harry Potterből. Ezekre a gondolatokra elkezdtem kuncogni, nagyon aranyosak a fülei.
- Egyébként, jelentkeztem már máshova is, de ott nem voltam elég jó nekik, remélem itt most más lesz - mosolyogtam rá a tipikus mosolyommal, mikor a szemeim kis félholdakká alakulnak.


Chanyeol~

- Yoda a kutyusom! Kicsi francia buldog. Most Suho az egyik barátom vigyáz rá. Néha úgy érzem, jobban szereti Yodát mint engem! - nevettem el magam
- Aranyosak a szemeid mikor mosolyogsz. Mint a holdacskák - vettem kezembe az utolsó szendvicsem majd nyomtam magamba 2 perc alatt. - Még van 20 percünk! Annyi idő alatt elfogy a fagyi?

Baekhyun~

- Simán - mondtam vigyorogva, de közben azon gondolkoztam, hogy a bulldogok mennyire nem aranyosak. Legalábbis az a néhány, amit láttam nem volt túlzottan aranyos. De mindegy ha Chanyeol aranyosnak találja és hozzá hasonlít, akkor oké. Mikor a mosolyomat dicsérte, bevallom őszintén megint elpirultam és a szívem gyorsabban kezdett verni. Most, komolyan, nem rég találkoztam a kedvenc idolommal, akit imádok és mást se csinál csak dicsér meg mindenfélét ad. Ki ne lenne a fellegekben ettől? Megérkezett a fagyi és azt is gyorsan megettem. Nagyon finom volt! Újult erővel úgy éreztem, hogy simán menni fog a meghallgatás. Fölálltam és kivittem a tálcát, majd visszasétáltam Chanyeolhoz. Úgy tűnik végig engem nézett miközben kivittem a dolgokat, mert most találkozott a tekintetünk.
- Menjünk?- kérdeztem mosolyogva. Most hogy jóllaktam nagyon jó kedvem lett.


Chanyeol~

Amint ki ért a fagyi nagy hévvel látott neki. Élvezettel néztem hogyan lapátolja be az egészet egy maga. Pedig olyan picike ki nem nézné belőle az ember, hogy ennyit tud enni. Arca tiszta maszat volt. Pont, mint egy kis gyereken körszakáll rajzolódott ki. Nem tudtam nem mosolyogni rajta.
Amint végeztünk mindennel rápakolta a tálcára a piszkos dolgokat és kivitte a helyére. Mit ne mondjak, egészen jó alakja van a hátsó feléről nem is beszélve! Kerek és formás. Istenem miken nem gondolkozok biztosan fiatal még. De az, ahogyan riszálta magát az eléggé provokáló! Annyira bele merültem alakja elemzésébe hogy észre sem vetem mikor visszajött.
- Hogy? Mi? Igen menjünk! - felpattantam majd felkapva cuccaimat álltam mellé.
- De pici vagy! - mondtam ki hangosan gondolatom.


Baekhyun~

Mikor felállt eléggé fölém tornyosult, és ezt nem is hagyta szó nélkül.
- Yah, csak mert te abnormálisan magas vagy nem jelenti azt, hogy én pici vagyok - duzzogtam, majd lassan elindultam visszafele, gondoltam majd jön utánam.


Chanyeol~

Most mire fel az a duzzogás? Nem mondtam semmi rosszat, csak hogy picike. Úgy gondolom ez nem sértő, vagy még is? Hatalmasak pislogtam, utána néztem, de ő már javában tartott vissza felé. Szemem akaratlanul is fenekére tévedt. Még azon is látszott, hogy duzzog. Hát ez nagyon édes! Mosolyogva szaladtam utána majd tettem vállára kezem.
- Most valami rosszat mondtam? Mert akkor bocsánat nem úgy gondoltam csak olyan… kicsi vagy már mindenkit magamhoz mérek. Amúgy mi is a neved? Bár úgy is megtudom, mikor te következel! - vigyorogtam rá majd kissé hátra dőlve megvizslattam utoljára fenekét. Nagyon tetszik!

Baekhyun~

Nem voltam egyáltalán mérges vagy ilyesmi, csak szimplán szerettem néha drámázni. Nem bírtam ki hogy ne vigyorodjak el mikor utánam jött és bocsánatot kért olyan miatt, amiért nem haragudtam.
- Haha, semmi gáz, csak sokan mondják, hogy pici vagyok, pedig tök átlagos a magasságom - kuncogtam és rá néztem a szemem sarkából. Ha azt hiszi, hogy nem látom, hogy a fenekemet stíröli, akkor nagyon téved, de nem zavar tudom, hogy jól néz ki. Mondjuk a bennem lévő fanboy most totálisan kész van még jó, hogy ez kívülről nem látszik.
- Amúgy a nevemet majd megtudod, mikor színpadra kerülök - mosolyogtam rá játékosan. Elérkeztünk a váróba ahol a maradék versenyzők várakoztak, hogy sorra kerüljenek. Meglepő módon rajtam kívül már csak négyen voltak ott. Úristen, már nincs sok hátra. Volt még kb. öt percünk mielőtt tovább folytatódik a válogatás.


Chanyeol~

- Oh, jó! - elvettem kezem válláról - Már kíváncsi vagyok, milyen a hangod- néztem magam elé. Viszonylag hamar vissza értünk. Bekísértem egészen a várakozóig majd megvizslattuk mennyien vannak még bent. Nagyon meglepődtem, hogy már csak ennyien! Az órámra pillantottam még volt öt perc azt még kihasználom! Kicsit hátrébb jöttünk oda ahol nem látnak minket majd csak figyeltem. Olyan szép volt, szebb, mint egy lány! Komolyan mondom, csak rá kell nézni. Úgy igazság szerint ez a fél óra nagyon jól telt a társaságában máskor is elfogadnám. Kedves meg aranyos is és nem mellesleg nagyon jól néz ki. Remélem szép hangja lesz!
- És mióta is rajongsz értem? - kérdeztem halkan.


Baekhyun~

Valamiért egy kicsit félreesőbb helyre mentünk. Furcsa volt, mert azt hittem Chanyeol ahogy visszaértünk visszamegy a terembe és aztán majd eldöntik, hogy mi lesz velem miután énekeltem. Chanyeol kérdése elég zavarba ejtett, mert hát, na, ha egy rajongót megkérdezi a kedvence, hogy mióta rajong érte az egy kicsit zavarba ejtő.

- Umm... hát.. már elég rég óta... miótadebütáltál.. - a végét elhadartam és motyogtam, de remélem, nem kell megismételnem, ráadásul el is pirultam. Már megint. Nem szoktam így viselkedni senki körül. Mellesleg nem értem, hogy ez most miért érdekli hirtelen. Lassan vissza kéne mennie, zsűrizni erre fel itt kérdezget engem. Bevallom, azért a gyomromban kezdtek felébredni az eddig ismeretlen pillangócskák, ami nem jó jel. Nem is ismerem annyira, személyesen, még nem lesznek komolyabb érzéseim iránta, ezt eldöntöttem.


Chanyeol~

Meglepődtem válaszán az már van vagy 3 éve, hogy debütáltam Azóta szereti, azt a mit csinálok. Ez nagyon kedves tőle úgy gondoltam ezért érdemel valamit. Első gondolatom egy aláírás volt, de az milyen már?
- Hm… akkor azt hiszem, megérdemelsz valamit, hogy a napod további része is jó legyen - szöktek ki számon gondolataim hatalmas vigyor mellett. – Na, gyere ide te! - szorosan megöleltem majd mikor ismét az időre néztem tudatosult bennem, hogy van 2 percem! Uram isten kettő perc! Távolodni kezdtem, de nem tudtam! A kis fanboyom erősen tartott karjaiban. Nem gondoltam volna, hogy ilyen erős.


Baekhyun~

Chanyeol megölelt. Szó szerint megölelt. Nem mintha lehetne, máshogy de mindegy. A pillanatnyi sokktól csak egy másodperccel később tudtam reagálni, de megragadtam az alkalmat és a felsőteste köré fontam a karjaimat, szorosan magamhoz szorítva. Ez minden rajongó álma, a nevükben is beteljesítem. Éreztem, hogy már menne, de még egy kicsit szerettem volna ölelni, hisz lehet, soha többet nem találkozunk és nem lesz rá esélyem.


Chanyeol~

- Azt hiszem, ideje mennem, mindjárt kezdődik a válogató! - mosolyogtam, de még mindig ölelt. Értem én hogy ez nagy álom, és szeretne így maradni, de tényleg mennem kellene. Elkezdtem hátra fele lépkedni és Ő is jött velem egészen az ajtóig.
- Most már tényleg mennem kell, hogy bent meghallgathassalak!- mint ha valami megváltozott volna, elengedett majd szemeimbe nézet.
- Sok sikert bentre majd! - meglapogattam haját, intettem majd bementem vissza a helyemre. Zsűri társaim szúrós szemekkel illettek.
- Csak enni voltam! - emeltem védekezően kezemet magam elé, majd kíváncsian vártuk ki jön be.


Baekhyun~


Mikor mondta, hogy mennie kéne, még mindig nem akartam elengedni, úgyhogy együtt eltámolyogtunk az ajtóig. Azzal nyugtattam magam, hogy annyira nem lehetett gáz, amit csináltam, hogy Ő se próbálkozott elengedi utána többet. De mikor elértük az ajtót rájöttem, hogy tényleg be kéne fejeznem, mert a végén még furcsának gondol, és azt meg nem szeretném. Bár egy kicsit tényleg fura vagyok, de ezt még nem kell tudnia. Miután bement és becsukta az ajtót, én lassan visszamentem a váró terembe és álmodozva leültem az egyik székre. Össze kéne szednem magam, ha jól akarok teljesíteni. Remélem most kivételesen sikerülni fog.




(és itt az új fejezet ;) meg kaptok még egy kis gifet is :3 )

4 megjegyzés:

  1. Sziasztok :3

    Mostmár sikeresen rájöttem (igazi profi módján utólag),hogy ezt bizony két ember írja. Nem is értem az előző résznél mért az volt bennem, hogy egy xD

    Na de a lényeg...még mindig nagyon tetszik, asszem számíthattok rám rendszeres olvasóként aki mindig követeli az új részt *~*

    Baek nagyon édes, hogy ennyit beszél meg, hogy nem akarja elengedni Chanyeolt :3
    Nagyon kíváncsi vagyok mit reagál Baekhyun hangjára a zsűri...és persze Chan.

    Szóval tessék sietni a kövivel mert nagyon várom :3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziaa ^^

      Igen, ketten írjuk ^_^ xD Igyekszünk, és holnap vagy holnapután föl is teszem a következőt ;)

      Nagyon örülünk hogy tetszik ;)

      Nekem amiket most írunk fejezetek még jobban tetszenek, és már úgy szeretném hogy azt olvassátok *w* de addig még egy picit várn kell ;)

      Köszönjük a kommentet ^__^ <3

      Törlés
  2. Jaj sziasztooook!!
    Annyira ho volt ez a resz es olyanjo hogy tok hamar hoztatok es eleg hosszu lett es jajdejovooooolt anakwkaowkwkw Baekhyuuuuun mennyire edesvolt hahahah es Chanyeol hogy megnezi a pooojaat hahaha hat ugykell ense csinalhattam volna jobban. ^^ Uuauabbqw ez annyira joooo nemtudok most mitmondani egszeruen most fangirleskedek hhahaa xdd agaajakakwksnwkw legyszii siesseeteeeeka koviveeeeeel annyira jooooo !!!!! ��❤❤❤❤❤ENIS RENDSZERES OLVASO VAGYOK OLYAN JOOOOOO UGYESEKVAGTOOOOK!! FIGHTIIIIING!!^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziaa ^___^

      Annyira jól esnek a kommentek *___*

      Igyekszünk minél hamarabb feltenni a következőt ^___^ <3

      Köszönjük ^___^

      Törlés