6. fejezet

(Ayooo sziasztok! Itt a Baekyeol, elég hosszú lett ^^ apróbb figyelmeztetések: perverz!Yeol, és a szereplőink kezdenek néha kicsit skizofrének lenni, mindig mást gondolnak mint amit egy-két fejezettel korábban.....nem tudom miért....:'D plusz lehet néhány helyre elkéne egy 16+-os karika... na mindegy, reméljük tetszik :) és szeretjük olvasni a kommenteket ^^ <3   OHH és mielőtt elfelejtem, egyáltalán nem tudjuk, hogy hogy működnek a tehetségkutatók, szóval ahogy a Yehet-Faktor megy, az teljes mértékben kitaláció, összegyúrva mindenféle műsorból plusz a saját agyunk szüleménye x) Ne haragudjatok emiatt a nagyon hosszú üzenet miatt ^^" 

                                                                                                            By: Momo-chan) 

Baekhyun~

- Van egy.... ajánlatom - suttogtam a fülébe. - Amíg van időnk, mindent szabad. Azt csinálsz velem, amit akarsz. De nem késhetünk el és utána nagyon korlátozva leszel abból a szempontból, hogy mit tehetsz velem. Megegyeztünk? - kérdeztem, még mindig halkan a füléve suttogva, és nyomtam egy lágy puszit a nyakára.

Chanyeol~

- Bármit? - kezeim fenekére csúsztattam és gyengéden megmarkoltam. - Nálam a bármi az nagyon sok mindenre kiterjed Baekkie! - kicsit hátrébb toltam, hogy arcát láthassam. Lassan ajkaira hajoltam és ízlelgetni kezdtem. Erre vártam! Ajkaira, fenekére, mindenére!


Baekhyun~

Úristen, azért a szüzességem nem itt akarom elveszíteni Chanyeol. Meg fogom bánni amit most mondani készülök. Meg fogom bánni.

- I...igen... bármit... - nyögtem két csók között. Istenem, a mennyekben érzem magam, Chanyeol hogy csókolhat ilyen jól? Megpróbáltam pont ugyanannyi erővel visszacsókolni, de még mindig szándékosan hagytam, hogy ő domináljon. 

Chanyeol~

Elmosolyodtam. Jobb kezem végig vezettem hátán egészen haja tőveig majd finoman beletúrva a hajtömegbe húztam meg közelebb magamhoz. Kezdet kényelmetlen lenni a pozíció így elfektettem Baeket a kanapén majd föle másztam.

- Gyönyörű vagy! - csípőjére ültem ajkait pedig újra felkerestem. Az eddigieknél is szenvedélyesebben kezdtem csókolni közben kezemmel hasa alját simogattam.

Baekhyun~

- Yeol~ lehet, hogy nem itt ké...- mondatom nem tudtam befejezni, mert megint megcsókolt, én pedig nem tudtam visszafogni a hangokat, amelyek akaratlanul is előtörtek a torkomból. Hirtelen eszembe jutott, hogy hol is vagyunk és gyorsan kinyitottam a szemem egy órát keresve. Eközben Chanyeol már a nyakamon dolgozott, ami kifejezetten érzékeny pontom, így a kelleténél kicsit hangosabb voltam. Chanyeol karja pont ott volt a fejem mellett, így pont láttam a karóráján az időt.

- Jézusom Yeol, azonnal ki kell mennem, mindjárt kezdődik az eligazítás! - kiáltottam fel, és viszonylag erősen eltoltam magamtól hogy felülhessek.

Chanyeol~

Évezettel töltött el, ahogy ajkaim övéin lehettek. Nem tudtam már uralkodni magamon. Egyre jobban és jobban kívántam. Beszédének foszlányai maradtak fejemben. Szájáról nyakara tértem át, néha megrezzent kezeim alatt. Nyakán a bőrt néhol erősebben szívtam meg, haraptam rá. Ennek nyoma marad majd az biztos. De legalább tudom, hogy én tettem vele az én jeleim lesznek rajta. Hirtelen ellökött magától. Én pedig a földre estem. Hatalmas szemekkel néztem a pironkodó Baekkie-re és elmosolyodtam. Gyorsan felálltam, Ő már az ajtónál volt és elkezdte rendbe szedni magát mikor megfogtam kezeit és magam felé fordítottam. Ismételten ajkaira tapadtam. Nem voltam durva, inkább szenvedélyes és gyengéd. - A nyakadnak nyoma marad, és sok szerencsét a meghallgatáshoz. - nyakához hajolva nyomtam rá még egy puszit.

Baekhyun~

Utolsó csókja mély nyomot hagyott bennem. Olyan gyengéd és szenvedélyes volt, hogy alig bírtam megállni a lábaimon. A nyakamhoz kaptam zavaromban. Most mégis hogy kéne így fellépnem?

- Umm... Chanyeol.... nincs valamii.... umm... alapozód..? Vagy sálad..? Vagy esetleg bármi, ami eltakarná? - kérdeztem, miközben erősen fixíroztam a földet. Mostanra már még jobban elpirultam, mint eddig.

Chanyeol~

- Az jó lesz ha a sálamat odaadom? - hátrébb léptem majd felkaptam a sálat az asztalról és visszaléptem hozzá. - Segítek, rád teszem. - a finom esésű anyagot divatosan nyakába tettem. 

- Nagyon jól áll neked! - mosolyogva adtam puszit szájára. - Most siess, elkésel!



Baekhyun~

Miután rám adta sálját szélesen mosolyogva léptem ki az öltözőjéből és indultam vissza a váróba. Remélem nem voltunk nagyon feltűnőek. Nem szeretném, hogy akárki is tudjon erről.... akármi is legyen ez. Mikor visszaértem pont elkezdődött az eligazítás. A két műsorvezető, Amber és Kris, elmondták, hogy a színpadra hármas csoportokban fogunk felmenni és mindenki addig énekeli, a választott dalát ameddig a zsűri le nem állítja. Ha mindenki sorra került, a zsűri eldönti, hogy a három közül ki, vagy kik jutnak tovább, és akik igen, azoknak miután vége a meghallgatásnak, elmondják, hogy ki lesz a mentoruk. Mikor befejezték bólintottam egyet és elmentem mosdóba rendbe szedni magam, mert hát sejthettem, hogy nézek ki miután kijöttem Chanyeol öltözőjéből. Már csak a gondolatra is őrülten elpirultam. Megigazítottam a sálamat (Chanyeol illata volt, nem hiszem, hogy egyhamar visszakapja) és visszamentem várakozni a soromra.

Chanyeol~

Amint elment rendbe szedtem magam, és elindultam elfoglalni a helyemet. Végig vigyorogtam az utat. Végig az járt a fejemben amit Baekhyunnal műveltem az öltözőmben. Annyira boldog voltam annyira jó érzés volt ezt tenni vele úgy, hogy ő sem ellenkezett.

A szék most még kényelmesebb volt, mint az előtt. Eddig ezt sose figyeltem meg, de most valahogy mégis. Mikor zsűri társaim is megérkeztek megkaptuk a papírjainkat, hogy kik lesznek egy csoportba, és mit énekelnek majd. Végig pörgettem a lapot. Baek a 3. csoportban volt egy Hyuk és egy Taekhyun nevű fiúval. A negyedik csoportban volt Luhan, aki nagyon nagy meglepetést okozott nekünk azzal, hogy milyen szépen tud koreaiul beszélni. Az ötödikben pedig Yixing volt, akire úgyszintén minden zsűri társam pályázik, érdekes, mégis gyönyörű hangja miatt. Na, erre kíváncsi leszek. Mosolyogva dőltem hátra. 

Az első csoport úgy 5 perc elteltével érkezett meg a színpadra. Két lány és egy fiú volt. A fiú kiemelkedő teljesítményt nyújtott, így tovább juttattuk. Aztán jött a másik csoport onnan ketten jutottak tovább.

Baekhyun~

A harmadik csoportba kerültem. Már a második volt bent és én nagyon izgultam. Biztos menni fog, nem? Az a kb. 10 perc, míg bent voltak, tiszta szenvedés volt. Már olyan gondolataim kezdtek lenni, hogy mi lesz, ha nem jutok tovább? De mintha Minseok tudta volna, hogy milyen állapotban vagyok, küldött egy üzenetet.

'Ne izgulj, tudom, miket gondolsz most, de tutira tovább jutsz, csak erre gondolj!! :D '

Nem hiába a legjobb és egyetlen barátom. Egy kicsikét lenyugodtam, de mikor szólították a nevem még két másik fiúéval együtt. Mindannyian idegesen felvánszorogtunk a színpadra és köszöntöttük a zsűrit. Ők rögtön mondták, hogy ki kezdje el. Én az utolsó voltam, de előttem mindketten nagyon jók voltak, és nagyon elkezdtem izgulni, mikor a zsűrinek mégsem volt elég jó és hamar leállították őket. Mi lesz, ha velem is ez lesz? Szívem már a torkomban dobogott mikor szólítottak, hogy kezdjem el. Ailee-noonának a Goodbye My Love című számát választottam. Tulajdonképpen hangilag átraktam egy férfi verzióba, elég sok munka volt vele. Szerintem a viszonylag mély hangommal nagyon szépen hangzik. És sokat gyakoroltam. Menni fog. Remélem. Mikor elindult a zene Ailee-noonának felcsillant a szeme és kézfejére támasztott fejjel kezdett el hallgatni. Chanyeol is mosolyogva az asztalon könyökölve nézett rám én pedig inkább becsuktam a szemem, mert a végén még elfelejtem a szövegem. Elkezdtem énekelni.

Chanyeol~

Amikor bejött a harmadik csapat felcsillantak a szemeim. Baekhyun énekelt a legvégén. Az előtte lévő két fiú nagyon rossz volt, tele voltak hamis hangokkal. Ám mikor a kicsikém elkezdte azt a gyönyörű számot a szívem is megállt. Tudom, hogy a szerelem elmúlásáról szól részben, de az Ő szájából ez még is más. Zsűri társaimmal csak Őt nem állítottuk le. Mindannyian élvezettel hallgattuk hangját. Ailee-noona kifejezetten boldog volt a választott számnak, hiszen az Ő dala volt. Amint vége lett, zsűri társaimmal összesúgtunk. Egyértelműen Baek az egyetlen a három srác közül, aki megérdemli, hogy tovább juthasson. Sajnálatos módon nem én kaptam a megtisztelő feladatot, hogy elmondjam hanem Kyuhyun-hyung.

- Nos, fiúk! Mindhárman nagyon jól teljesített, kétség kívül állíthatom, hogy nagyszerű énekesek vagyok bár még nagyon kezdők. Mint tudjátok, ide a legjobbak kerülnek be. Köztetek pedig egy olyan ember van, akit tovább engedünk. - Itt elhallgatott pár percre, míg végig nézet rajtunk, majd a srácokon is. – Baekhyun, üdvözlünk a versenyben te, kérlek, fáradj, a váróba ahol később megtudod ki lesz a mentorod. Srácok nektek itt a verseny véget ért.

Az ötödik csapat is feljött a színpadra. Mind a három fiú remek énekesnek bizonyult az előző meghallgatáson kíváncsian vártuk mi lesz ebből.

Amint lezajlottak a dalok furcsa érzés kerített magába. Yixingben nem csalódtam. Mint az előzőnél is kiválóan teljesített. A hangok is a helyükön voltak. Nem lehetett belekötni, de a másik két srácban csalódtunk. Nem tanulták meg a szöveget Kyungsoo pedig kiakadt ezen. Kikelve magából küldte el őket melegebb éghajlatra. Noonáról nem is beszelve az egyik dal az övé volt. Ott hüledezett mellettem.

- Yixing, mint az előzőben is gyönyörűen énekeltél, nem csalódtunk benned, hoztad azt a szintet, amit elvárunk tőled. Nagyon ügyes vagy csak így tovább. Gratulálunk tovább jutottál. Kérlek, kint várd meg, míg megtudod ki lesz a mentorod! - mosolyogtam rá hatalmas vigyorommal.

A csoportok jöttek és mentek. Voltak jók, de nagyon sok rossz is. Azok, akikben bíztunk többnyire megtettek azt, amit elvártunk.

Hamar meglett a 12 választott, aki a végleges elő show-ba jutottak. Noonával még volt egy harcom is Baekhyunért! De megszereztem. Az enyém lett.

Amint meglett a végleges döntés négyfelé osztották a kint lévőket külön kis termekbe majd ott vártak ránk. Hozzám került Luhan, Baekhyun, és Taeyang. Mind három személy különleges és nagyon tehetséges is bízom bennünk.

Lassan sétáltam oda ahhoz a teremhez ahol az én kis gyerekeim voltak. Az ajtóm is kínzó lassúsággal nyitottam ki és először a lábam dugtam be rajta. Hallottam a meghökkent hangokat és a pusmogást ki lehet az. Lábam visszahúztam és bevetettem magam az ajtón.

- Tádáá! Megjött apuci gyerekeim! - nevettem el magam.

Baekhyun~

Nagyon izgultam amiatt, hogy kit kapunk mentorunknak. Imádkoztam, hogy Chanyeol legyen. Annyira örültem, hogy Luhan is ugyanannál lesz, mint én. Kint a váróban nagyon jóban lettem vele és Yixinggel. Ráadásul kiderült, hogy odáig van Minseokért. Ezt csak a véletlen folytán tudtam meg mikor álmodozva nézte a telefonját, én meg kíváncsiságból megnéztem mit csinál és épp Minseok utolsó sms-ét bámulta. Mikor megkérdeztem, hogy ez a Minseok a legjobb barátom Minseok-e azt mondta, hogy igen, és elmondta, hogy mi történt a szórakozóhelyen. Jót nevettem és bocsánatot kértem, hogy elrángattam Minseokot tőle. Ezek után feszengve vártuk ki lép be az ajtón, és persze hogy Chanyeol volt! Annyira örültem. Kacagtam egy nagyot a belépő mondatán.

- Yaay, Chanyeol! - mondtuk egyszerre, Luhannal, bár én egy kicsit hangosabban. Azért mégis csak én vagyok itt a legnagyobb rajongója.

Chanyeol~

- Mit kiabálsz apucival? - karba fontam kezeim. - Kérem a tiszteletet, ami kijár - vigyorogtam majd közéjük ültem. - Na, lássuk csak mit is akartam mondani? - vakartam fejem. - Elfelejtettem. Na de mind egy is. A lényeg annyi lesz, hogy van, 2 nap pihenőtök aztán kezdődik a gyakorlás! A dalokat emailben fogom elküldeni és majd választunk, együtt emellett nem csak a mentorotok leszek, hanem az apucitok és a barátotok is. Rendben? Esetleg bármi ellenvetés?



Baekhyun~

Haha, remélem nekem nem csak barát, meg, ahogy ő mondaná apucim lesz.... Ha értitek mire gondolok. Mindannyian szaporán bólogattunk és nevettünk. Chanyeol mondta, hogy tulajdonképpen ennyi volt és hogy elmehetünk. Én direkt lassan szedtem a cuccom és elköszöntem Luhantól mikor elment. A végére már csak ketten maradtunk Chanyeollal.

- Na, szerintem akkor én is mentem. Bye-bye~ - mosolyogtam rá aranyosan és indultam el mellette kifelé, remélve hogy megállít vagy velem jön.

Chanyeol~

Elmondtam nekik mindent, amit akartam. Nem is volt más tenni valónk mára így elengedtem őket. Luhan és Taeyang mentek el a leggyorsabban Baekkie csak utánuk. Azt nem mondtam, hogy Ő is mehet! Mikor előttem sétált el megfogtam csuklóját és visszahúztam magamhoz. Neki csapódott mellkasomnak, cuccai kiestek kezéből. Elmosolyodtam majd összeérintettem orrunk hegyet.

- Nem mondtam, hogy te elmehetsz! - lágyan hajoltam ajkaira majd ízlelgettem meg azt.



Baekhyun~

Hmm.... Nem erre számítottam, de azt hiszem ez még jobb, mint amit gondoltam. Nyaka köré font karokkal visszacsókoltam, majd egy kicsit elhúzódtam.

- Haza kísérsz? - kérdeztem halványan mosolyogva.

Chanyeol~

Kezei nyakam köré fonódtak, ezzel még közelebb került hozzám.

- Meg szép hogy haza kísérlek! - beharaptam ajkam. - Nagyon jó voltál a színpadon! - egyik kezemmel kilazítottam a sálat, megnézve a rajta hagyott nyomaimat. - Olyan szépek! - vigyorogtam. - Ugye ezekre büszke vagy? - nyakához hajoltam majd megint megszívtam egy helyen bőrét. Annyira finom legszívesebben haza vinnem és nem hozzá haza!

- Baekkie.. szeretnél találkozni Yodával? Most mondom, ezt nem mindenkinek ajánlom fel, mert Ő az, akit nagyon szeretek, Ő az én kis hercegem, meg szerezhetnénk valami kaját is, ha éhes vagy. - simogattam hátát.


Baekhyun~

Ahh, jézusom, folyton libabőrös leszek a hangjától ilyen helyzetekben. Büszke vagyok én azokra, de nem szívesen járnék az utcán úgy, hogy látszanak.

- Yodával? Hmm....igen.... - nem egészen fogtam fel, hogy mit mondok, de ezután megcsókoltam kicsit agresszívabban.

- Mehetünk. - húzódtam el vigyorogva és kimásztam az öleléséből, majd felvettem a cuccaimat és elindultam az ajtó felé. - Gyere, mert nem tudom, merre kell menni. - szóltam oda neki a vállam fölött.

Chanyeol~

- Akkor várj meg! - utána szaladtam, majd fenekére simítottam kezem - annyira kerek! - kuncogtam. - Még elszaladok az öltözőmbe a cuccaimért, velem jössz vagy lent a kapuban megvársz? - mellé léptem nehogy megüssön.


Baekhyun~

Finoman hasába bokszoltam, mert hát letapizott. Engedély nélkül. Persze mindeközben erősen mosolyogtam, egyáltalán nem bánva.

- Megvárlak a kapuban. - mondtam majd egy gyors puszit nyomtan szájára. Na, én is kezdek belejönni ebbe, akármi is legyen ez. Nem hiszem, hogy mi most járunk, ez egyelőre inkább amolyan barátság extrákkal kapcsolat. Kimentem a kapuba és leültem egy padra hogy megvárjam.

Chanyeol~

Édes volt, ahogy minimális erővel 'megütött'. Gyorsan szedtem lábaim vissza az öltözőbe. Ott felkaptam cuccaim és siettem is le a kapuba. Ott nem találtam meg Baeket így kimentem. Magasságomnak köszönhetően mindenre kilátásom volt. Hamar megtaláltam tekintetemmel és odaszaladtam hozzá.

- Itt vagyok! - összeborzoltam haját mire agresszívan felállt és csúnyán nézett rám. - Most mi az? - vigyorogtam. - Gyere nem messze áll a kocsim. - kezem nyújtottam neki, amit készségesen fogott meg nem is akár hogyan. Ujjainkat összekulcsolta. Ez már jelent valamit?! Megvártam, míg mellém ér majd együtt indultunk meg a kocsimhoz. Alig telt el 2-3 percbe és előtte álltunk. Baekkie végig mérte hatalmas csillogó szemekkel addig én kinyitottam neki az ajtót, hogy be tudjon szállni, amit hamar meg is tett. Én is behuppantam majd indultunk is.

Már vagy 10 perce úton voltunk, de még mindig csak a kocsiról áradozott, amit szívesen hallgattam, de már sok volt.

- Na és várod már, hogy megismerd Yodát? - szabad kezemmel combját simogattam.



Baekhyun~

- Hmm. - bólogattam. - Nagyon szeretem a kutyákat... remélem ő is szeretni fog engem. - mosolyogtam szélesen. - És szeretném, ha az útra figyelnél és nem a combjaimra, nem szeretnék meghalni - mindezt rezzenéstelen arccal mondtam, de még mindig szélesen mosolyogva. - Nem mintha zavarna. - tettem hozzá csak úgy mellékesen. Remélem, érti a poént.

Chanyeol~

- Biztosan szeretni fog téged! - kicsit fentebb kezdtem simogatni combját. - Mertem remélni, hogy nem zavar. - ajkamba haraptam - Baekkie.. kapok puszit? - végig előrefelé néztem. - Vagy majd otthon kapok csókot? - csillogtak szemeim. - amúgy meg nem sokára ott vagyunk, három négy perc!


Baekhyun~

- Ne siess Yeol, egy, tényleg nem akarok meghalni, kettő, még mindig nem tisztáztuk, hogy akkor most mi ez köztünk. Majd nálad megbeszéljük. - mondtam kicsit elkomolyodva, de miután láttam, hogy mindig boldog arca hogy elszomorodott, egy pici várakozás után azért nyomtam egy puszit az arcára. Nem szerettem volna, ha szomorú lenne.

Chanyeol~

Kicsit szomorú lettem, ahogyan mondta, de a puszija mindent kárpótolt. A maradék kis időt inkább azzal töltöttem, hogy épségben magamhoz szállítsam. Hamar meg is érkeztünk a nem túl nagy, mégis jellegzetes házhoz. Látszik, rajta hogy én lakok itt mondjuk úgy. Amint leparkoltam Baekhyun kiugrott a kocsiból majd a házat kezdte csodálni. Leállítottam az autót, kiszálltam, majd bezártam és a riasztót is bekapcsoltam rajta. Baek mellé léptem, megfogtam apró törékeny kezét és bevonszoltam a lakásba magam után. Yoda már az ajtó előtt várt minket. Azonnal elengedtem barátom kezét és felkaptam édes kutyusomat, megölelgettem, majd beljebb vittem.

- Vedd le a cipőd és gyere utánam! - kiáltottam neki már a kanapén ülve.



Baekhyun~

Már nagyon kíváncsi voltam Yodára, szóval sietve levettem a cipőm és miután becsuktam az ajtót, a cuccomat is ledobtam az előszobába, majd berohantam a nappaliba és ráugrottam a kanapéra Chanyeol mellé. Az ölében ott volt Yoda.

- Jajj de cuki vagy, istenem - fölkaptam és elkezdtem dögönyözni, még puszit is adtam neki. Alapjáraton nem szerettem az ilyen fajta kutyákat, de valahogy Yodának olyan aranyos kisugárzása volt, még a szeme állása is olyan kis cuki!

- Yeollie~ megtarthatom? - kérdeztem boci szemekkel.

Chanyeol~

Élvezettel néztem végig ahogyan Baekkie játszott Yodácskámmal. Megmosolyogtatott és sunyiban képet is csináltam róluk, majd elrejtettem telefonom. 

- Nem, Yodát nem adom. - Simogattam meg kutyusom pociját. - Mondtam, hogy rá hasonlítasz, ugyan olyan cukik vagytok! - áttettem kezem Baekhyun feje mögött és közelebb húztam őket. - Milyen érzésed van, ha a közeledben vagyok? És milyen érzés az mikor megcsókollak? - nagyon kíváncsi voltam ezekre. Tudni akartam. Minden áron. Az Ő szájából, azt, hogy Ő mit gondol. Így, hogy jobban megismert.

Baekhyun~

Megdermedtem egy pillanatra. Nem számítottam ilyesmi kérdésekre, ezért eléggé zavarba jöttem.

- E..e..ez most hogy jön ide? - dadogtam cékla vörös fejjel. Erre mit tudnék válaszolni? - Umm..... a.. a szívem gyorsabban ver... sokkal.... és a gyomrom furcsa dolgokat csinál... - gyorsan elmotyogtam neki lehajtott fejjel, még mindig nagyon zavarban voltam és el voltam pirulva.

Chanyeol~

- Mint például? - közelítettem felé arcommal. - Pillangókat érzel? Furcsa bizsergést? - álltam meg szájától milliméterekre. Fogalmam sem volt hogyan reagál, majd de tudni akartam. Mindent, amit érez irántam. Csak.. Őt akartam. Nem tudnám megmondani miért is szerettem bele ilyen gyorsan vagy is inkább, hogyan de megtörtént. Menthetetlenül bele szerettem ilyen rövid idő alatt... Hogy lehet ez? Hogyan csináltad kicsi Baek... hogyan?


Baekhyun~

Próbáltam szemkontaktust tartani, de olyannyira a lelkembe láttak szemei hogy egy idő után kénytelen voltam lesütni a szemeim. Ajkai csak egy két milliméterre voltak az enyémektől és egyre nehezebben tudtam lélegezni.

- Ezt..... Nehéz megmondani... - suttogtam, lepillantva ajkaira. Nem tudtam mit csináljak hiába nem volt itt senki rajtunk kívül akkor se mertem semmit csinálni és nem tudom, mi lenne ha Chanyeol úgy döntene, hogy akar valamit itt helyben.

Chanyeol~

- Baekkie.. - suttogom jobb kezem arcára helyezve. Hüvelykujjammal finoman simogattam a bőrt ajkaira hajolva. Nem tudhatja meg... nem jöhet rá arra hogy szerelmes lettem belé. Még nem. Túl korai lenne, félek elijeszteném - bár csoda hogy még nem-  azt pedig nem akarom! Ajkain lágyan mozgattam enyémet, míg meg nem untam és többet szerettem volna. Nyelvemmel végig simítottam alsó ajkán várva válaszára. Nem akarok most lefeküdni vele csak csókolni.. ameddig csak lehet. Érezni akarom meleg testet, szíve heves dobogását, puha bőrét.. Azt hogy velem van. És nem fog elhagyni.



Baekhyun~

Hezitálva, de beengedtem nyelvét a számba és onnantól már nekem sem volt ellen vetésem. Csókolózhatunk, ameddig akarja, én nem bánom. De egyet tisztáznunk kell.

- Akkor... mi most.... csak barátok vagyunk.... akik csókolóznak.... meg ilyesmi? - lihegtem sok kis csók között.

Chanyeol~

Hevesen csúsztattam át nyelvem szájába, majd felkeresve nyelvet csókolóztunk kifulladásig. Eszméletlenül jól csinálja! Túl jó. Túl jó ahhoz, hogy abba tudjam ezt hagyni. 

- Nem mondanám, hogy csak barátok, de azt sem tudom még, hogy esetleg egy pár lennénk.. Annyiban biztos vagyok, hogy több vagy számomra, mint barát. Sokkal több. De nem tudom ennyi idő alatt alakulhatott-e ki szerelem. Szerinted? - eltűrtem haját szeméből.


Baekhyun~

Az a baj hogy nem esik le neki, hogy én a rajongója vagyok és egy ideje már szeretem. Én azt nem tudom, hogy ő mit akar tőlem, meg ha tudnám, akkor se biztos hogy jobban elakarnám mélyíteni a kapcsolatunkat. De csak a verseny miatt. Azután akármikor.

- Én teljesen biztosan tudom, hogy mit érzek, csak azt nem tudom, hogy te mit, és ráadásul még mindig ott van a verseny dolog, nem hinném, hogy jó szemmel néznék, ha akármi is lenne köztünk.... - suttogtam lesütött szemekkel.

Chanyeol~

- Nem kell tudniuk semmit sem. Gyere el velem randizgatni, ismerj meg milyen vagyok a tv-n kívül. Had tudjam meg biztos-e az, amit érzek. Nem szeretnélek olyanokkal áltatni, amiben én sem vagyok teljesen biztos. De egyet tudok. Több vagy nekem, mint barát, vagy mint versenyző. Ezt jól jegyezd meg rendben?- felemeltem fejét és szájon pusziltam. Olyan édesen nézett, a lelkemig hatolt azokkal a hatalmas szemeivel, amik kétségbeesetten csillogtak. - Várd meg, míg tudni fogom, mit érzek… - suttogtam majd szorosan magamhoz öleltem.


Baekhyun~

- Jó... - mondtam röviden, majd kicsit eltoltam magamtól hogy ránézhessek. - Van itt valami kaja? - kérdeztem mosolyogva, majd felálltam és elkezdtem keresni a konyhát.

Chanyeol~

- Jaaaj te! - hangosan felnevettem, ez a gyors témaváltás eszméletlen. Felálltam majd utána mentem. Milyen gyorsan megtalálta a konyhát! Azt a mindenit, magamhoz költöztetem. Esküszöm, néha még én sem tudom, hol a konyha pedig egybe van nyitva a nappalival.

- Valami biztos van. Nem tudok főzni, mindig Suho jön csinálni nekem kaját! - nevettem.



Baekhyun~

- Hmm..... - kinyitottam a hűtőt, hátha találok benne valamit. Nem ebédeltem és őszintén szólva csak arra az egy hot-dogra emlékszem amit Chanyeol adott, lehet, hogy nem is reggeliztem.... Eléggé korgott már a hasam. A hűtő tele volt jó alapanyagokkal, úgy döntöttem csinálok bibimpapot. Szerintem egész finomakat szoktam főzni, meglátjuk Chanyeolnak ízlik-e. Elkezdtem előkészíteni a dolgokat. - Addig leülhetsz, míg megcsinálom~. Mondtam Chanyeolnak mosolyogva a vállam fölött.

Chanyeol~

- Omo! Te tudsz főzni? - pillantottam válla felett át a pulton kikészített alapanyagokra. - Mond csak Baek, nem akarsz ide költözni? - arcon pusziltam. - Vagy megtanítani főzni? Esetleg ezen túl hívhatlak téged, ha éhes vagyok? - szemeim csillogtak. Megkerültem Baekhyunt, majd a bárpult túlsó felén leültem egy bárszékre és figyeltem minden apró mozdulatát.



Baekhyun~

- Haha, igen, tudok - nevettem el magam. - egyelőre legyen az, hogy hívhatsz, ha éhes vagy, annyira nem lakom messze. Meg hát az az opció szerintem lehetetlen hogy megtanítsalak főzni. - piszkáltam nevetve, majd folytattam tovább a főzést.

Chanyeol~

- Azért annyira nem vagyok béna! - fordultam el sértetten. - Igen is meglehet engem tanítani, az más, hogy Suhonak nem sikerült, Ő nem tud mit adni cserébe.. te igen.. - beharaptam ajkam és ránéztem édesen. - Tudod, mire gondolok?



Baekhyun~

- Nem. - ránéztem és pislogtam párat kicsit összezavarodva. Tényleg nem gondoltam, hogy meg tudnám tanítani, de nem, csak azért mert úgy nézett ki, mint aki sohase tudna megtanulni főzni. Na jó, de, nagy részben azért, de emellett én se tudom hogy kéne 'tanítani' a főzést.

Chanyeol~

- De naaa Baekkieee~ - szenvedve dobtam le magam a székről reménykedve, hogy oda jön és megölelget meg megpuszilgat.. Uram isten miket beszélek én?! Elment az eszem. 

- Azt hiszem, elmegyek fürdeni gyorsan! - felpattantam majd útközben összekapkodtam dolgaim és berohantam a fürdőbe. Hülyének nézhet, de pont nem baj. Gyorsan beálltam a zuhany alá leáztatni magamról a nap fáradalmait. A víz kellemesen áztatta testem, felemelő érzés volt. 

Úgy 10 percet lehettem bent a zuhany alatt. amint kileptem elkezdtem szárítkozni majd a ruháim keresni amiket elfelejtettem behozni. Aish~ egyetlen reményem volt Baekhyun hogy hozzon nekem.

- Baekhyun!! - kiabáltam neki. - Gyere segítened kell!



Baekhyun~

Chanyeol elég kétségbeesetten kiabált a fürdőszobából. Gyorsan befejeztem a kaját és kiraktam az asztalra, aztán elindultam megkeresni Chanyeolt. Nem tartott sokáig, mert folyton kiabált utánam.

- Igen? - kérdeztem fölhúzott szemöldökkel a csukott ajtón keresztül.

Chanyeol~

- Hozol nekem ruhát? Azt elfelejtettem és nem hiszem, hogy látni akarod a micsodám! - derekamra tekertem egy törülközőt majd résnyire nyitottam az ajtót. - Vagy mégis? - oldalra billentve a fejem néztem ki rá az ajtón.

Baekhyun~

- Khmm... nem, még nem, köszi, mindjárt hozok neked ruhát... - fordultam meg a sarkamon és elpirulva kerestem valami ruhát neki. Valahogy a ház elég kiszámítható volt szóval eddig mindent megtaláltam, amit kerestem, legyen az szoba vagy szekrény, bármit. Gyorsan visszasiettem a fürdőhöz és bekopogtam.

- Itt vannak a ruhák, siess, mert teljesen ki fog hűlni a kaja. - szóltam be neki az ajtón keresztül ismét.

Chanyeol~

- Okés! - kinyúltam az ajtón, ám a ruhák helyet elkaptam kezét és behúztam magamhoz. A falnak döntöttem majd közelebb léptem. - Köszönöm szépen! - ajkára tapadtam pár másodpercre majd elengedtem. Ruháim összeszedtem és vártam Baek mikor tér magához. Magamban már számolni kezdtem.



Baekhyun~

Lesokkolódtam. Egy pillanatig nem tudtam mi történik, de aztán észbe kaptam.

- PARK CHANYEOL! - kiáltottam megint csak elpirulva, és gyorsan kiszaladtam majd a csukott ajtón át még kiáltottam neki egyet. - Öltözz át gyorsan és gyere enni, vagy különben nem kapsz! - kicsit úgy éreztem mintha egy gyerekhez beszélnék, csak itt teljesen más a helyzet, mert egy perverz, szuper szexi idolról volt szó, aki nem mellesleg a kedvencem. Pirulva mentem gyorsan a konyhába, megterítettem és szedtem mindkettőnknek az ételből.

Chanyeol~

Nem tudtam nem kuncogni rajta! Olyan édesen jön zavarba agyon csókolgatnám ha tehetném!

- Sietek! - gyorsan magamra kaptam ruháim. Egy minta nélküli trikót és egy csőnadrágot. A tükör elé álltam és meg kellett, hogy állapítsam, hogy elég jól nézek ki.

Mosolyogva léptem be a konyhába ahol az éppen dolgoz Baekhyun mögé lopóztam és átöleltem.

- Kukucs! - vigyorogtam. - Tetszett az érzés? És a látvány? - fülébe pusziltam. Tudom, hogy látta felső testem. Éreztem, ahogy végig méri minden egyes porcikám. Lefagyott! Meg sem moccant karjaim közt, talán megijedt. Egy gyors mozdulattal magam felé fordítottam. Döbbent arcával találtam szembe magam. Elolvadok milyen édes, nem hiszem el, ilyen nincsen!



Baekhyun~

Nagyon koncentráltam, hogy megterítsem az asztalt, ezért Chanyeol eléggé meglepett mikor hátulról megölelt és megpuszilt. Ez az egész kezd kicsúszni a kezeim közül. Elmélyültem gondolataimban, gyomromban pedig megint felébredtek a pillangócskák. Mivel szerintem nem reagáltam semmit, Chanyeol maga felé fordított én meg elpirultam a látványtól. Chanyeolnak még mindig enyhén vizes volt a haja, és láttam, ahogy pár csepp lefolyik a nyakán, majd eltűnik a pólójában. Nyeltem egy nagyot.

- Kész az ebéd, együnk! - mosolyodtam el, kicsit még mindig zavaromban.

Chanyeol~

- Téged is megehetlek? - beharaptam ajkam. Hogy tud így nézni?! Istenem Yeol, a mentora vagy! - enyhén megráztam fejem és elengedtem Baekkie-t. Vissza kell magam fognom, de ha vele vagyok, nem megy. Valami varázs ember ez a Baekkie.. Nem hiszem el ilyen nincsen!



Baekhyun~

Még jobban elpirultam kérdésére. Chanyeol elengedett majd leültünk az asztalhoz. Nagyon remélem, hogy ízlik neki. Én egész gyorsan megettem, mindig is gyorsan ettem. Chanyeol még épphogy elkezdett enni.

Chanyeol~

Az asztalnál ülve is csak gondolkoztam és bambán bámultam az ételre. Most mit tegyek? Szeretem ezt a hülye gyereket.. na jó nem is hülye csak jó így mondani de a mentoráltam. Azt hinnék protekciós és ez neki ártana, azt pedig nem akarom de nem bírom ki hogy ne puszilgassam ha a közelembe van. Úgy érzem muszáj megtennem, hogy érezze szeretetem. Bár hogy neki ez hogy jön le, arról fogalmam sincsen. Remélem nem lát egy perverz alaknak, aki csak meg akarja fektetni.. mondjuk, már nagyon hiányom van. Ez a 7 év szex nélkül kimerítő. Túl sok könyv, film, cikk van róla és egyre kíváncsibb vagyok Baekhyun minden egyes porcikájára. A kézi kielégítés, amit meg magamnak folytatok sem a régi már. Másra vágyom. Máséra vágyom. Egy testre, aki vonaglik alattam, akivel azt tehetem, amibe mind a ketten bele egyezzünk. Voltak már párkapcsolataim fiúval és lánnyal is egyaránt, de azok nem voltak az igaziak minden csak a testiségre ment ki, semmi másra. A hatalmas farkam kellett... a lelkem nem számított.

Az ételem lassan fogyott pedig isteni volt! Jól eső sóhajok hagyták el a számat, Baekkie nagyon gyorsan megette az általa készített bibimpapot. Mondjuk meg is értem.

- Komolyan téged hívlak, ha éhes vagyok! - tömtem magamba még mindig az ételt. - Hol tanultál meg így sütni-főzni?



Baekhyun~

- Kiskoromban mindig segíteni akartam anyukámnak... De bevallom őszintén édességeket jobban szeretek csinálni és finomabbak is! Majd egyszer csinálok neked valamit! - mondtam csillogó szemekkel, majd összeszedtem a tányérokat és mentem elmosogatni őket.

Chanyeol~

- Hagyd, majd ezt én elintézem. Sütsz nekem sütit? - kezemmel megtámasztottam fejemet. - Vágyom az édességre, tegnap óta nem is ettem! - érveltem. Ha már Őt nem kaphatom meg, mint édességet. - És ha te ilyen ügyes vagy akkor anyukád biztosan nagyon, nagyon finomakat csinál! - mosolyogtam.



Baekhyun~

Annak ellenére, hogy mondta, hogy ő majd megcsinálja, elmosogattam.

- Vannak hozzávalóid? Ha igen, akkor csinálok! - mosolyogtam boldogan. - Akár megpróbálhatsz segíteni is. - rákacsintottam. - Egyébként anyukám még finomabbakat csinál, mint én. - mondtam álmodozva. Megpróbálok valami nagyon finomat csinálni. Elővettem a fő hozzávalókat és egy dalt dúdolgatva elkezdtem a sütést.

Chanyeol~

Elmosogatott, pedig én akartam. Ez így nem fer! Úgy érzem, kihasználom. Mondjuk már akkor megtettem mikor az öltözőben azt műveltük. Már a puszta gondolattól úgy érzem, valami elkezd lent ébredezni.

Baekkie neki állt sütögetni. Elő kereste a hozzávalókat majd tálakat vett elő és egy édes dalt kezdett dúdolgatni. De miért dúdolgat? Miért nem énekli?

- Baekkie.. énekeld. Ez bemondható gyakorlásnak is. És szeretem, mikor énekelsz. Tudod, a személyi rádióm vagy! - kacsintottam rá, vele szemben helyet foglalva. Már csak egy cuki kötényke kéne és alá semmi! Tökéletesen nézne ki!



Baekhyun~

- Nem tudom, miért csak dúdoltam. - nevettem, és elkezdtem hangosan énekelni. A dalban eljutottam egy rap részig, amit annyira nem tudtam, de úgy tűnt Chanyeol igen, és elkezdte rappelni. Annyira jó hangja van a rappeléshez. Ott olvadoztam helyben, hisz a kedvenc előadóm konkrétan ingyen koncertet tart nekem. Végig énekelgettünk, meg nevettünk miközben sütöttem. Míg sült a süti a sütőben, megpróbáltam rappelni amolyan hip-hop stílusban, fejemre ráhúztam a pulcsim és rá vettem a sapim. Chanyeol jókat röhögött rajtam, de nekem tetszett és én azon nevettem jót, hogy milyen jó vagyok. Úgy döntöttem, hogy szeretném földíszíteni a tortát, csakhogy szép legyen és ehhez mondtam Chanyeolnak, hogy feltétlenül szükségem van rá hogy segítsen. Kíváncsi voltam, hogy megy neki. Mikor épp a cukormázat raktuk a tortára a kezem tele volt vele és hirtelen, vigyorogva Chanyeol arcára kentem, majd hangosan nevettem. Jó kedvemben voltam szóval miért ne?

Chanyeol~

Mikor Baekhyun a rap részhez ért én is beszálltam a dalba. Nem meglepő módon ismertem, és a telefonomon is meg van, de ezt neki nem kell tudnia. Végig arcát figyelve rappeltem végig a süti sülése közben. Isteni illata volt! Mélyet szippantottam a levegőbe. Nagyon jól elszórakoztattuk egymást. Ő próbált nekem rappelni ami nem is ment neki olyan rosszul, de inkább énekeljen! Mikor elég jónak vélte a torta tésztáját kiszedte és beízesítette. Úgy döntött feldíszíti, amiben azt mondta én is a segítségére leszek. Hajjaj mik lesznek itt? Nem vagyok valami jó benne. Mögé sétáltam és karjai alatt nyúltam át a díszítőtasakért, amiben színes ragadós cukormáz volt. Nem kis adag került kis kezére, amit arcomra kent. A kis gonosz!

- Hee! - nevettem majd egy kis kék mázzal bajszot készítettem neki. - Gyönyörű vagy! - szorosabban átöleltem. - Jól áll neked a kék.


Baekhyun~

- Gahh, tudom, minden jól áll, még a kék mázas bajusz is - piszkáltam nevetve. Lábujjhegyre állva adtam egy gyors kis puszit az orrára, amire szintén jutott cukormáz. Gondoltam, ha már eddig mindig ő csinált mindent, akkor már én is kezdeményezhetek. Kuncogva távolabb álltam tőle és felvágtam a sütit, majd kiraktam egy nagyobb tányérra és elindultam kifelé a nappaliba. Ránéztem az órára és úgy döntöttem, hogy kb. egy film erejéig maradok, aztán szépen haza megyek.

- Yeol, nézzünk filmet! - kiabáltam, habár nem tudtam, hogy már elindult-e utánam vagy még mindig a konyhában van-e.

Chanyeol~

- Önbizalom hiányban nem szenvedsz - kuncogtam. Meglepett mikor lábujjhegyre állva puszit nyomott orromra. Eddig csak én kezdeményeztem, de boldogsággal töltött el, hogy most Baekhyun tette! Ez mindössze pár másodperc volt csupán, utána ment is vissza a konyhába. Ott felvágta a süteményt majd elindult a nappali felé. Mosolyogva mentem utána majd mikor megállt egy kicsit, füléhez hajoltam és bele suttogtam válaszom.

- Nézzünk! - tarkójára nyomtam egy puszit. - Milyet szeretnél nézni? Akció, horror, mese, romantikus?


Baekhyun~

Leültünk a kanapéra és mondtam, hogy nézzünk egy mesét. Ajánlottam a Herkulest. Annyira imádom, főleg a zenéket benne. Mikor elkezdődött, lassan Chanyeol felé araszoltam a kanapén és hozzá bújtam. Mindig is kényelmes volt ha volt kihez hozzá bújnom filmnézés közben. A filmben voltak olyan részek mikor fölugrottam és végig énekeltem egy-egy dalt, de a végére már elfáradtam és szépen lassan elaludtam, Chanyeolhoz bújva.

Chanyeol~

A mesében állapodtunk meg. Letelepedtünk a kanapéra. Ő egy kicsit távolabb de a mese első pár percében már oda kúszott hozzám. Nagyon édes volt. Átkaroltam a vállát és olykor megsimogattam. Baekkie néha-néha felugrott, és a dalokat is végig énekelte. Ám a mese végére nagyon elfáradhatott ugyanis mikor a szinkronhangok futottak már javában, enyhe szuszogásra lettem figyelmes. Lepillantottam arcára ami nyugodtságot árasztott. Feljebb csusszantam, végig vigyázva nehogy felkeljen.

Háta felső részére és térdhajlataiba helyezett kezekkel vittem a szobámba, majd fektettem ágyamra. Úgy gondoltam már nagyon késő van ahhoz, hogy elinduljon haza, vezetni nem volt kedvem és amúgy sem engedtem volna el. Leültem mellé az ágyra és egy darabig csak néztem. Ahogy végig néztem rajta melegség járta át a testem. Nem tudom hogy a boldogságtól vagy az izgalomtól, de kellemes érzés volt, és ez számít. Úgy döntöttem kis bámészkodás után hogy levetkőztetem boxerig és ráadom egyik pólóm. Utcai ruhában még sem aludhat!

Finoman kezdtem el leszedni róla a pólót ami könnyen ment. Ezután jött a nagyobb kihívás, a nadrág! Óvatosan nyúltam övéhez nehogy felkeljen. Amint azt is leszedtem róla nem bírtam meg állni hogy ne mérjem végig. Tökéletes volt! Egy hiba sem volt hófehér bőrén.

Szekrényemből a számomra legkedvesebb pólót kiválasztottam és ráadtam. Olyan volt neki mint egy hálóing! Én sem tétlenkedtem elszaladtam mosakodni és miután azzal is végeztem átöltöztem és bebújtam mellé. Magunkra húztam a hatalmas takarót. Baekkie felém fordult és hozzám bújt. Olyan mintha házasok lennénk, nem? Elmosolyodtam és szorosan magamhoz öleltem. 

- Jó éjszakát kicsi Baekkie!-homlokára pusziltam majd az álmok világába zuhantam.

Baekhyun~

Olyan kényelmesen feküdtem. Jó meleg volt. Eltartott egy darabig, míg rájöttem, hogy hol vagyok, és hogy valószínűleg elaludtam és nem tudom mennyi az idő. Hirtelen kinyitottam a szemem és szembe találkoztam Chanyeol mellkasával. Halványan elmosolyodtam és egy picit közelebb húzódtam. Pár perc múlva viszont úgy döntöttem mennem kéne, szóval óvatosan megpróbáltam lehámozni magamról Chanyeol végtelen hosszú végtagjait kisebb-nagyobb sikerrel, majd csöndben kimásztam az ágyból. Hirtelen fura érzés töltött el. Valahogy..... jóval szellősebb volt minden, mint ahogy emlékeztem. Lassan lenéztem magamra és majdnem elsikítottam magam, de még időben szám elé kaptam kezemet. Chanyeol levette a ruháimat! Na jó nem az összeset, de átöltöztetett. Nagyon elvörösödtem. Ez azt jelenti, hogy akkor mindent látott? Omo. Fölálltam és elindultam azzal a céllal, hogy halkan megkeresem a ruháimat. Pechemre pont nagyon sötét volt a sötétítő függönyök miatt és nem láttam semmit. Próbáltam óvatosan menni, de mindig neki mentem valaminek, ami kicsit hangosabb hangot adott ki. Mikor már a hatodik szekrény saroknak mentem neki, fölszisszentem. - Au... - 

Folytattam felfedező utam, míg végül megtaláltam a ruháimat. Kimentem halkan a nappaliba és fölöltöztem. Úgy döntöttem csinálok valami reggelit Chanyeolnak ha már így lelépek. A tojásrántotta jó ötletnek tűnk. Mikor végeztem, megterítettem neki, és kiraktam a kaját a tányérjára egy bögre kávé kíséretében, írtam egy rövid üzenetet egy papír cetlire.

'Jó reggelt ^^ Csináltam neked reggelit, remélem, ízlik~ köszönöm, hogy maradhattam, majd értesíts a próbákról meg ilyenekről ^^ bye-bye~ '

Miután ez megvolt halkan kimentem az ajtón és elindultam hazafele, mosolyogva.

(Éééés GIF TIMEE ^w^)