8. fejezet

(Ide is egy kis 'figyelmeztetés': 16 vagy 18+, plusz sok sok kissing)


Baekhyun~
 

Imádok sétálni a tengerparton! Már alig várom!

- Persze hogy nincs! - kiáltottuk egyszerre hárman, Minseok, Luhan meg én. Taeyangot annyira nem izgatta a dolog. Gyorsan ettünk (és jó sokat), majd elindultunk a tengerpartra.

Chanyeol~

- Ennek örülök! Taeyang, boldog lennék, ha te is élvezettel várnád a programokat vagy legálabb csak úgy csinálnál mintha várnád, ez így annyira… lelombozó. - forgattam szemeim.  

Sokat ettünk ez tény, de nagyon jól esett. Mindent kifizettem majd indultunk is. Édes drága Baekkiem elfelejtett pulcsit hozni, képes volt egy szál pólóba eljönni. Sóhajtottam egyet megfogva kezét megállítottam és ráadtam a vékony kabátom. Elég hűvös volt így a tengerparton.

- Vigyázhatnál magadra jobban is! - mondtam. Erre a kijelentésemre még legjobb barátja is beleegyezően bólintott majd folytattuk utunkat. Én leghátul sétáltam előttem picivel Baekhyun, előtte Luhan és Minseok majd Taeyang. A nap még fent volt, a felhők takarója alól csak néha bukkant ki, de akkor jólesett sugarainak melegítése. Lehunytam szemem egy pillanatra az élvezettől.

Baekhyun~

Olyan szép volt a tengerpart. Örülök, hogy Chanyeol odaadta a pulcsiját, mert egy picikét hideg volt. Mosolyogva összébb húztam magamon a kabátot és lelassítottam, hogy Chanyeol mellé érjek. Körül néztem, hogy valaki figyel-e és mikor láttam, hogy nem, óvatosan megfogtam Chanyeol kezét és összekulcsoltam ujjainkat, majd rámosolyogtam Chanyeolra és sétáltam tovább.

Chanyeol~

Kinyitottam szemeim a kellemesen meleg érzésre. Magam mellé pillantva szembe találtam magam egy mosolygós kis Baconnel. Arcomra hatalmas mosoly ült ki amit szégyenlősen elrejtettem sálam mögé közelebb vonva magamhoz kis mentoráltam. Hosszasan sétáltunk egymás kezét fogva egészen lassan menve. A többiek már láthatáron kívül voltak. Minek sietni ilyen szép látvány mellett? Nem is értem. Két kisebb lépés után megálltam és tengert kezdtem nézni. Vajon mi az, amit iránta érzek? Csak testi vonzódás vagy valami erősebb? Igazi vagy csak bemesélem magamnak, mert szerelmes akarok lenni?

Baekhyun~

Chanyeol megállt nézni a tengert ezért én is megálltam csöndben mellette. Mikor már tényleg nem láttam a többieket, lábujjhegyre álltam és nyomtam egy puszit Chanyeol arcára, csakhogy figyeljen rám, nem akartam semmi mást, mert publikus helyen voltunk.

- Yeol, menjünk a többiek után. - mondtam.

Chanyeol~

A tenger hullámzásában voltam elmerengve mikor Baekhyun egy gyors puszival jutalmazott meg. Lassan felé fordultam majd át öleltem fejem vállához fúrva.

- Miért csinálod ezt? - kommunikáltam hevesen verő szívemmel. Miért kell így vernie mikor a közelemben van? Nem mondom, hogy nem tetszik, mert igen is tetszik csak.. olyan rossz hogy tudom, nem lehet. Falat kéne felállítanom, amit nem dönthetek le. 

- Menjünk.. - suttogtam majd elengedtem és gyors léptekkel haladtunk a többiek után.

Baekhyun~

Utolértük Minseokékat és egy kicsit csatlakoztam hozzájuk a beszélgetésben, de hamar meguntam, mert épp kávéról meg fociról beszéltek, ami engem speciel egyáltalán nem érdekel. Tehát úgy döntöttem, hogy megyek és egy kicsit jobban megismerem Taeyangot, mert hát mégiscsak egy mentornál vagyunk és eddig még semmi nem nagyon beszélgetett vele. Meg képzelem milyen lehet, ha körbe nézel és mindenki párba van rendeződve, csak te nem. Szóval odamentem és elkezdtem beszélni. Egy idő után ő is belejött és egyre többet beszélt nekem. Ennek örültem, most már őt is be tudom majd vonni a beszélgetésekbe. Chanyeol időközben előre ment, hogy mutassa az utat a sziklához, mi pedig mentünk utána.

Chanyeol~

Utolérve a többieket Baekhyun elengedte a kezem majd előre sietett először Minseokhoz és Luhanhoz majd Taeyanghoz. Mosolyogva nyugtáztam, hogy ennyire jól elvannak egymással. Észrevettem, hogy közeledünk a sziklák fele, az utat csak én tudtam így előre szaladtam kiadva az utasítást, hogy kövessenek. 

Hamar felértünk a sziklákhoz. Eleinte értetlenül nézett mindegyikőjük, de amint közöltem az itt létünk okát - ami annyit tett, hogy itt másabb hangjuk lesz, élesebb és valamennyivel mélyebb is - próbálják ki, ezt felfoghatják játék képen és gyakorlás képen is. Nem is tétlenkedtek sokat. Először Taeyang próbálta ki, majd Luhan és Baekhyun is. Kis unszolás kellett Minseoknak de ő is bele ment. Vidáman szórakoztak együtt, mintha több éve ismerték volna egymás.

Baekhyun~

Chanyeol egy elképesztő helyre vitt minket! Fantasztikus volt, ahogy a hangunk megváltozott. Mindenféle hülyeséget kiabáltunk nevetve és jól elvoltunk. Chanyeol csak állt és mosolyogva nézett minket. Én pedig mosolyogva intettem neki hogy jöjjön már ő is, ez elvégre közös program. Mikor odajött, én ráugrottam a hátára és onnan kiabálva elszámoltam háromig, majd egyszerre kiáltottuk, hogy Yehet-Faktor. Nagyon örültem annak, hogy itt lehetek. Miután kellőképpen ki ordibáltuk magunkat, visszamentünk a hotelbe, megvacsoráztunk és utána mindenki ment a szobájába készülődni a lefekvéshez. Mikor Chanyeollal beértünk a szobánkba megkértem, hogy had én menjek elsőnek zuhanyozni, mert elég fáradt vagyok. Szépen bevittem egy törölközőt meg egy tiszta alsót a fürdőbe és lezuhanyoztam. Csak ezután esett le hogy a pizsamám kint hagytam. Sóhajtottam, majd kikiabáltam Chanyeolnak.

- Yeool! Légyszi beadod a pizsamám? És most semmi trükk! - kiabáltam, emlékezve a múltkorira bár akkor pont fordított helyzet volt.

Chanyeol~

Vidámságunk a vacsoránál sem maradt alább legfeljebb egy kicsivel a fáradtság miatt. Miután megtömtünk hasunkat mindenki ment saját szobájába készülődni az alváshoz. Baekkie még út közben megkért had menjen előbb, amibe minden szó nélkül egyeztem bele. Míg ő bent letusolt én mélyet szippantottam a levegőbe, amit tusfürdője illatozott be. Szemeim lehunytam és megpróbáltam elképzelni milyen is lehet teste. Képzelgésemnek hamar véget vetett a számomra legkedvesebb hang pizsamáját kérlelve. Úgy döntöttem azt nem adom oda neki, túl sokat takarna. Kezeim közé fogtam egy hosszabb felsőmet majd azt nyújtottam át neki.  

Gyorsan szaladtam vissza az ágyhoz elrejtve valós pizsamáját bőröndömbe majd cuki fejjel ülve az ágyon vártam, míg kijön.

Baekhyun~

Chanyeol beadta azt, amit elsőre a pizsamámnak véltem, de mikor felakartam venni rájöttem, hogy nem az. Ahh, tiszta perverz, nem is értem mit szeretek ennyire rajta. Najó de, de akkor is. Mivel már nem akartam kikiabálni a tényleges pizsamámért, (és mert hát Chanyeol illata volt a pólónak) fölvettem és kicsit megkönnyebbültem, hogy a fenekemet legalább takarja. Alig, de azért takarja. Szépen lassan kinyitottam az ajtót majd odasprinteltem óvatosan az ágyhoz, vigyázva, nehogy meglibbenjen a póló esetleg, és belevetettem magam a takarók közé ahonnan utána Chanyeolra néztem.

- Gonosz vagy... Ez nem is az én pizsamám... - mondtam lebiggyesztett ajkakkal.

Chanyeol~

- De ezt könnyebb levenni rólad, ha arra kerülne a sor! - közelebb csusszantam hozzá egy aprócska csókot lopva ajkairól. Istenem ez az illat megbolondít.

- Elmegyek fürdeni.. most mondom, én csak bokszerben alszok! - sunyin vigyorogtam rá majd felkaptam cuccaim és fürdeni mentem. Az ajtót behajtottam majd levetve ruháim bevetettem magam a meleg víz alá. Kellemes érzés volt, ahogyan megtisztít és megnyugtat egyben.

Kifelé már csak egy fekete bokszer nadrágba mentem. Baekkie döbbenten pillantott párat majd tekintete minden részem bejárta. Ekkor jutott eszembe, hogy ő még is csak a rajongóm, ez lehet, hogy nagy megrázkódtatás neki. Bőröndömhöz siettem, majd kikaptam belőle egy tiszta pólót, magamra vettem és befeküdtem az ágyba. A takarót nyakamig húztam és Baekkie felé fordulva vártam, hogy visszatérjen a sokkból.  

  

Baekhyun~

Már egyszer láttam Chanyeolt félmeztelenül, de most felettébb sok időm volt szemügyre venni. Nagyokat pislogtam és el is pirultam. Tudom, hogy direkt csinálja. Mikor befeküdt mellém akkor eszméltem fel a bambulásomból és fáradtan rámosolyogtam, majd vettem a bátorságot és lassan hozzábújtam és átöleltem felsőtestét, fejemet a mellkasába fúrva.

- Jó éjszakát. - mondtam mosolyogva.

Chanyeol

Mikor hozzám bújt meglepődtem, de nem haboztam még közelebb húzni magamhoz. Bal lábammal át kulcsoltam övéit, míg bal kezemmel csípőjénél húztam közelebb.  

- Jó éjt Baek. - orra hegyére nyomtam egy kisebb puszit. Szemeim lehunytam. Leírhatatlan érzés volt így feküdni vele. Fejemben kavarogtak a dolgok érzéseimről, vágyaimról. Képzelgéseimmel ringattam álomba magam. Még akkor is Ő van a fejemben. Fog ez valaha enyhülni?

Baekhyun~

Teljesen összebújva aludtunk el. Egy ideig békésen aludtam de aztán hirtelen volt egy rémálmom, amitől zihálva fölkeltem és mindenhol dolgokat kezdtem látni a sötétben. Gyorsan hozzábújtam megint Chanyeolhoz és teljesen beletemettem arcom a mellkasába, majd elkezdtem szólongatni félelmemben.

- Chanyeol..... Yeol.... Légyszi ébredj fel.... Chanyeollie - a végére már apró könnycseppek akartak kifolyni szememből.

Chanyeol~

Baekkiem szólongatására keltem fel. Nehezen tértem magamhoz.

- Mi..a baj Baekkie? - gyengéden simogattam fejét. - Rossz álom? - vele együtt ültem fel egy pillanatra sem elengedve. Könnyes szemei átáztatták pólóm, de ez volt most a legkisebb gondom. El akartam űzni rossz gondolatait. Kezeim közé fogtam arcát és gyengéd puszikkal halmoztam el a sós cseppeket eltüntetve.

- Nyugi, itt vagyok veled, megvédelek mindentől. Senki sem bánthat téged. Csak álmodtad. Nézz a szemembe Baekkie. - közelebb hajoltam össze érintve homlokunk - Én megvédelek mindentől. Még a széltől is. - szorosan húztam vissza ölelésembe.

Baekhyun~

Gyorsabban vert a szívem, mint kellett volna, de már teljesen más okokból. Szerintem ott abban a pillanatban mikor Chanyeol ezeket mondta, valaki felkapcsolt egy kis lámpát az agyamban is és a szívemben is. Én szerelmes vagyok. Szemem tágra nyílt mikor így kijelentettem magamban. Aztán könnyes szemmel nagyon halványan, de boldogan elmosolyodtam. Jó érzés volt beismerni magamnak. Lassan odahajoltam Chanyeolhoz és hosszan megcsókoltam. Nem lett belőle semmi különleges, de megpróbáltam belefektetni újonnan szerzett felismerésem. Nem tudtam, hogy mennyi időm van addig, míg megun, vagy csak szimplán el kell válnunk. Mikor véget vetettünk a csóknak, csak kicsit húzódtam arrébb alig egy két centire Chanyeol arcától. Mostanra sikerült elérnie, hogy egyáltalán ne féljek, és ne gondoljak azokra a dolgokra. Egy darabig a szemébe néztem majd visszafektettem magunkat és újból hozzábújtam.

- Köszi, Yeol.... Jó éjszakát megint.. - motyogtam mellkasába.

Chanyeol

Lassan megcsókolt. Olyan más volt. Mint ha valamire rájött volna.. talán... nem az biztos nem. Gyorsan kivertem fejemből a kósza gondolatot, de addigra hátrébb húzódott. Csókját még mindig ajkaimon éreztem. Édes volt, gyengéd, és érzelemmel teli. Baekhyun újra hozzám bújt.

- Sosem engedem, hogy bárki is bántson. - suttogtam ajkaira félig kómásan. Ajkaink ismét összeforrasztottam egy mélyebb csókra. Ujjaim nyakára vándoroltak és tarkója kezdték gyedégen cirógatni. Jól eső borzongás futott végig mind kettőnkön. Mikor elváltunk visszafeküdt eredeti helyzetébe. Az álom nagyon hamar visszajött a szememre.

Baekhyun~

Még mielőtt visszaaludtunk volna, Chanyeol még egyszer megcsókolt. Bumm, pillangók, bumm szerelem, bumm érzések, és bumm Chanyeol iránti vágy. Nagyszerű. Ha mostantól mindig így lesz, én tutira érzelem túltengésben fogok meghalni. Mikor megint elválltunk, kényelmesen elhelyezkedtünk majd Chanyeol még nyomott egy puszit a homlokomra. Nekem meg a szívem megint kihagyott egy ütemet. Ezután már tényleg visszaaludtunk. Onnantól kezdve reggelig csak szépeket álmodtam.

Chanyeol~

Reggel kipihenten keltem Baekhyunnal a karjaim között. Az órára pillantottam, ami 08:55-öt mutatott. Nem volt szívem felkelteni. Nyugodt arcát kezdtem bámulni haját eltűrve szemeiből, hogy még többet láthassak. Az az esti csók ajkaimra égett. Olyanok indultak el bennem, amitől lent bajok akadnak. Szerencsére most sikerült megállni, de mi lesz ezután? Az hogy szerelem-e, nem tudom. De egyet igen, hogy mérhetetlen vágyat érzek, és azt hogy magam mellett akarom tudni. Nem élném túl ha bármi baja esne. Lehet, ez nyálasan hangzik, de komolyan gondolom. Nyugodt arcát figyelve ezek erősödnek bennem. Baekkie ébredezni kezdett. Pislogóim gyorsan csuktam vissza alvást színlelve, dünnyögve húzva fentebb hogy ajkaimmal legyen egy szintbe.

Baekhyun~

Olyan kényelmesen feküdtem, hogy nem nagyon akartam kinyitni a szemeim. Csak mikor éreztem, hogy valaki (Chanyeol), feljebb húzogat. Lassan kinyitottam a szemem és szemtől szemben találtam magam Chanyeollal. Elpirultam és lesütöttem a szemem, mert kicsit túl közel volt, és a reggeli leheletem a lehető legrosszabb, amit ember valaha szagolt. Ja meg Chanyeolé sem hiszem, hogy annyira illatos lenne. Szóval reméltem, hogy nem próbál meg megcsókolni vagy ilyenek addig, amíg fogat nem mostam.

Chanyeol~

Lassan közelítettem ajkaimmal hogy ne vegye észre csak akkor mikor ismételten össze értek. Kezem felfutattam oldalán majd magam alá fordítottam teljesen és ránehezedtem.

- Jó reggelt hercegnő! - vigyorogtam még több csókot lopva az alattam fekvő csodásan szép személytől. - A reggeli puszikat imádom. - ajkamba haraptam és füle tövébe csókoltam. - hamarosan reggeli.

Baekhyun~

Ó  hogy az a, pont ezt akartam elkerülni, de túlságosan jó érzés volt ahhoz hogy ne vegyek én is részt benne. Nyaka körül összekulcsoltam kezeimet és magamhoz húztam még egy csókra. A hercegnős részt meg inkább hanyagolom most, túl reggel van.

- Jó reggelt, Yeollie~ - mosolyogtam.

Chanyeol~

Elmosolyodtam tettére csípőm hozzá préselve. - Jól aludtál? - nyakát kezdtem el puszikkal elhalmozni majd fülét kezdtem gyengéden harapdálni.

Baekhyun~

Nagyon erőlködtem, hogy ne adjak ki semmiféle zavarba ejtő hangot, de mikor visszatért a számra csókjaival, halkan belenyögtem két csók közé a fantasztikus érzések miatt, amit csókjai nyújtottak. Rögtön nagyon elpirultam.

Chanyeol~

Tudtam. Baekkie-nek jól esik, amit csinálok vele. Felbátorodva elkezdtem oldalát cirógatni. Jobb oldalán feljebb tűrtem a pólót. Bőrét még is csak sokkal jobb, és izgatóbb cirógatni. Sóhajai erősödni kezdtek, de még mindig engedte magát. Lehet, itt törik meg a jég? Megfordult a fejembe, akarom én ezt? Egy pillanatra abba hagytam a csókunk és arcát figyeltem. Szemei csillogtak a levegőt szaporábban vette. Akarom Őt, de nem akarok elsietni semmit. Pláne nem hogy baja legyen belőle. Visszahajoltam enyhén szétnyílt ajkaira, nyelvem pedig egyből becsúsztattam felkeresve övét. A két izomtömeg lassú és szenvedélyes táncot lejtett. Nem haladtunk tovább.

Baekhyun~

Egy darabig még csókolóztunk, de aztán már le kellett volna mennünk enni a többiekhez. Két tenyerembe fogtam Chanyeol arcát és egy utolsó apró puszit nyomtam a szájára, majd mosolyogva mondtam, hogy menjünk le enni. Mindketten gyorsan fölálltunk és felöltöztünk, aztán találkoztunk a többiekkel és megreggeliztünk. Sietnünk kellett vissza a főpróbára, mert ma van az első élő show. Nagyon izgulok!

Chanyeol~

A reggelit hamar elfogyasztottuk, de még mindig éhes voltam, nem is akármire. Baekhyun ajkaira. Az utolsó pólómat tettem bele a táskámba, ami este rajta volt. Ezt sose mosom ki, hogy mindig Baekhyun illata legyen. Ő már az ajtóban állt - ami be volt csukva - türelmetlenül. Nem igazán tudtam már magam vissza fogni oda siettem Baekkiehez kezeinél fogva közelebb húztam, és mint ahogyan este is szenvedélyesen ajkaira tapadtam. Kezeim derekára vezettem. Belesóhajtott a csókba. Attól félek, ha kezem tovább áll, nem bírom leállítani magam. De.. ezek az élvezetek bűnbe csábítanak. Szeretni akarom, érezni, gyengédnek lenni, de amíg a verseny tart nem kéne.

Baekhyun~

- Chanyeol..... ma van az első élő show.... vissza kell érnünk és próbálnunk kell.... - sóhajtottam heves csókjai között. Most tényleg a Yehet-Faktorra kellett volna koncentrálnom. 

- Óhh, leszarom... - nyögtem egy még szerintem is szexi hangon. Chanyeolt visszanyomtam az ágyhoz, és mikor már hátán feküdt lekaptam a nadrágját. Nem akartam még lefeküdni vele, de ez nem azt jelenti, hogy másképp ne tudnék segíteni rajta. Alsójától is megszabadultam, majd habozás nélkül számba vettem égnek álló férfiasságát és alulról fölnézve rá figyeltem reakcióit és kezdtem el kényeztetni. Torkából élvezettel teli morgások törtek elő, mire ajkaim önelégült mosolyra húzódtak még mindig Chanyeol körül.

Chanyeol~

Alig jutott el tudatomig mit is mondott, de őszintén szólva ez a legkevesebb gondom most. Hevesen, vadul csókoltam. Baekkie az ágy felé kezdett tolni majd rálökött és térdemig húzta nadrágom, alsó gatyám. Gyorsan lemászott és tagom szájában kezdte kényeztetni. Jól eső sóhajok és morgások szakadtak fel belőlem.

- B..Baekkie.. - fejem hátra vetettem a takarót markolászva. Annyira jól csinálja! Nem hiszem el, hogy először teszi ezt. Képtelenség. - Baekhh.. nem .. nem sokára. .- nyöszörögtem alatta. Értette a célzást és kezével folytatta tovább kényeztetésem. Sóhajaim erősödtek tagom rettenetesen lüktetett. Nem tudom hova tűnt az én édes drága ártatlan Baekem, de ez is nagyon tetszik. Eleinte nagyon félénk volt, még a bárban is, de most! Már ez eltűnt.

Baekhyun~

Mikor Chanyeol végzett és viszonylag elég csókot tudhattam magaménak, fölpattantam és elindultam a fürdőbe megmosni a kezem.

- Siess Channie, a többiek már biztos ránk várnak! - mondtam a vállam fölött vigyorogva.

Chanyeol~

- Uhm... egy.. pillanat - szemeim lehunytam. - M.. Miért csináltad? - suttogtam nagy nehezen felállva.  Nadrágom és bokszerem felhúztam és oda siettem hozzá. - De.. azért köszönöm szépen. - átfontam karjaim dereka körül szorosan magamhoz húzva.

Baekhyun~

Elpirultam ölelésétől. Most komolyan Baekhyun? Egy öleléstől? Épp most..... ahh mindegy.

- Nem tudom miért volt, csak hirtelen felindulásból történt, nem tudom.... - össze-vissza kezdtem beszélni nevetve, elpirulva néztem inkább a földet. Lehet, hogy skizofrén vagyok.... ki tudja... Az előbb egyáltalán nem voltam zavarba, de most egy kicsit.

Chanyeol~

Hogy lehet valaki ennyire édes? Most csak játssza azt hogy ilyen ártatlan? Kezeimmel hasát simogattam fejem nyakához fúrtam és puszilgatni kezdem.

- Köszi. - magam felé fordítottam. - Ígérem hasonló képen hálálom meg.

Elengedtem, rendbe szedtük magunkat majd indultunk is le a kocsihoz cuccainkkal. A többiek már lent vártak minket gyanakvó tekintettel. Vajon sejtik, mi történhetett? Ajkaimba haraptam majd betettük a cuccokat beültünk és indultunk is vissza.

Baekhyun~

Ahogy Minseokot ismerem, tutira nem vesz észre semmit. Mondjuk szerintem senki sem fog csak annyit hogy kicsit később értünk oda, mint ők. Beszálltunk a kocsiba. Úgy döntöttünk, hogy mindenki elénekli egyszer azt a dalt, amit az élő showban fog gyakorlásképpen meg, hogy ne unatkozzunk. Taeyang kezdte, aztán Luhan és végül én jöttem. Mivel mikor végeztem se értünk még vissza, Chanyeol bekapcsolta a rádiót, én pedig szinte minden dalt vagy végig énekeltem vagy dúdoltam. Nagyon izgultam már az este miatt.

Chanyeol~

- Baekkie el fog menni a hangod! - aggódva rá-rá pillantottam. - Annak gondolom te sem örülnél.

Ezután többet meg sem mukkant az úton, míg oda nem értünk. Vicces volt alig bírták ki. Legszívesebben elröhögtem volna magam, de nem tettem.

Bent már Luhan próbája zajlott, ami nagyon jól sikerült. Baeknek már itt kéne lennie. Sietős léptekkel közelítettem meg az öltözőjét. Benyitottam és megdöbbenve láttam miért nem jött ki.

- B..Baekhyun? - szemeim golflabda méretűek lettek és leesett az állam. Oda lépkedtem hozzá és leültem mellé. - Vigyázz a kis kezeiddel! - hátra felraktam a kanapén. Szemei csillogtak, kezeit arcomra helyezte.

- Most.. én segítek neked.. - suttogtam miközben kihámoztam lent dudorodó merev tagját. Öklömbe zártam és megkezdtem kielégítését. Ajkaink össze tapasztottam sóhajai tompítása képen, ami látszólag sikerült is.

Baekhyun~

Mikor beértem az öltözőmbe és elkészültem, valamiért képek ugrottak be arról a pillanatról amit Chanyeollal tettem még a hotelben. Akaratom ellenére Baek Junior elkezdett ébredezni. Remek. Most akkor itt kéne megoldanom? Mivel nem volt elég öreg pucér nénikékre gondolnom, ezért kezem használatához folyamodtam. Már épp ültem a kanapén és épp nadrágomat kezdtem kigombolni, mikor Chanyeol hirtelen benyitott az öltözőmbe. Nem tud kopogni? Nagyon zavarba jöttem, pláne mikor lefektetett a kanapéra és elkezdte visszafizetni az adósságát. Nem tartott sokáig mire elmentem. Hevesen véve a levegőt, és iszonyatosan elpirulva pattantam föl a kanapéról és húztam fel a nadrágom.

- K..köszi.. Yeol.. - motyogtam és gyorsan megigazítottam magamon mindent. - A...azért jöttél, mert én jövök? - kérdeztem még mindig dadogva.

Chanyeol~

Elég gyorsan elment kezem alatt a drága. Letöröltem a kezem, és csak figyeltem ahogy mellkasa fel le pumpálja a levegőt. Hirtelen felpattant majd rendezte magát külsőleg.

- Igen te de előbb gyere csak ide! - kezeinél fogva magamhoz rántottam. Ölembe esett de kis helyezkedés után már biztosan ült lábaimon.

- Mondtam már, hogy nagyon szép vagy? - orrommal arcár kezdtem simogatni néhol puszit hintve arcára. - Vagy azt hogy nagyon tehetséges? Esetleg hogy imádom a szép szemeid? - ajkára pusziltam.

Baekhyun~

Park. Chan. Yeol. A szívem megint hatszázszor gyorsabban vert, mint kellett volna. Mindig tudja, hogy mit kell mondania..

- Tudom mindegyiket, nem kell mondani. - próbáltam poénkodni és szájon pusziltam.

Chanyeol~

- Tényleg? Mindet? - végig pusziltam füléig az utat majd gyengéden megharaptam. - Esetleg még azt is tudod, hogy imádom, ha megcsókolsz? Vagy azt mikor átölelhetlek? Vagy azt mikor például este olyan szorosan hozzám bújtál?

Mindent fülébe suttogtam. Néha megremegett törékeny teste ölemben, mintha kocsonya lett volna. Vagy inkább egy lágyszárú virág. Igen ez jobb hasonlat Egyértelműen jobb. Jó, biztosan nem most kéne ilyeneket mondani, éppen főpróbára készültem menni.

Baekhyun~

- Umm.... Igen mindegyiket tudom! - vigyorogtam, pedig amúgy nem, volt, amiről most hallottam először, de melegséggel töltött el, hogy ilyen rövid idő alatt amióta ismerjük egymást, ennyire úgymond 'megszeretett'. Szinte már el is felejtem egy csomószor, hogy Ő a híres Park Chanyeol, a kedvenc idolom. Mostantól ő már csak Yeollie, Channie, vagy Chanyeollie nekem. Boldogan mosolyogva adtam még neki egy puszit és fölálltam őt is fölhúzva kezénél fogva.

- Gyere Yeollie, szeretnék még próbálni az élő adás előtt. - mosolyogtam.

Chanyeol~

- Kis hazug. - kidugtam rá nyelvemet. Biztos vagyok benne, hogy nem tudja mindet. Adott még pár puszit aztán felhúzott magával álló helyzetbe.

- Menjünk! - kezét megfogva elindultam vele a színpad felé. - Mond csak Baekkie azóta, hogy jobban megismertél. Változott valami, amit rólam gondoltál? Esetleg valami volt, ami meglepett? Még mindig úgy tekintesz rám, mint egy idol?

Baekhyun~

- Hmm.... eddig nem tudtam milyen vagy, csak a külsőd meg a hangod meg a tehetséged miatt voltál a kedvenc idolom. És igen, kb. annyi változott, hogy rájöttem mekkora egy perverz vagy. - bokszoltam bele a vállába nevetve. - És egyébként néha már el is felejtem, hogy te híres vagy.... - mondtam mosolyogva.

Chanyeol~

- Ezt vehetem bóknak? Miért lennék perverz? Azt kihagytad, hogy belém szerettél. - oldalba csíptem. - Valld be hogy igen. Bele költöztem abba a pici fejedbe és csak azt akarod, hogy megkaphass és uralkodhassak feletted. - idő közben beértünk a színpadhoz ahol még Taeyang és Luhan eszmecserét folytattak.

Baekhyun~

- Haha, csak szeretnéd. - ezúttal hasába bokszoltam bele nevetve. Nem fogom itt így elmondani neki, hogy igaza van. Az milyen lenne már? Gyorsan felugrottam a színpadra és egyszer elgyakoroltuk a dalomat. Minden simán ment nem volt benne akkora nagy hiba, és a fényeket is meg tudták csinálni. Látszólag Chanyeol, Luhan, meg Taeyang is elégedettek voltak velem szóval miután végeztem, vigyorogva leugrottam a színpadról.

- Na és akkor most mi jön? - kérdeztem vidáman.

Chanyeol~

Baekkienek kisebb, korrigálható hibái voltak csak. A fényeket beállították. Vidáman ugrott le a színpadról majd jött közelebb hozzánk.

- Van 3 óra kezdésig, addig menjetek pihenni, egyetek relaxáljatok. Minden rendben lesz. Luhan ha gondolod Minseokkal is tudsz majd találkozni egy kis biztatásra - perverzül mosolyogtam. Én Baekkiet biztatnám szívesen az öltözőbe, de ez mellékes.

Boldogan dőltem hátra a fotelban. Beszélni akartam Baekhyunnal, de felszívódott. Egyszerűen eltűnt, mintha itt sem lett volna. Sóhajtva hátra dőltem fejem hátra vetve.

Kis idő telt el és már unatkoztam a nagy semmit tevésben. Ilyen, ha az ember nagyon menő és mindent megcsinál.

- Hé! Chanyeol, nincs kedved beszélgetni? - ült le mellém Taeyang. 

- Dehogy nincs. - felugrottam örömömben. Végre nem fogok unatkozni. Már azon voltam vagy felkeresem Baekhyunt vagy itt fogok szenvedni és forgolódni a földön. Taeyang elkezdett a zenéről beszélni, de már a tököm ki van a zenétől. Nem azt akarom tudni róla, hanem azt hogy Ő milyen. Könnyebben össze tudnánk dolgozni, meglenne a nagyobb összhang. Fejem megtámasztottam kezemen és hallgattam. Mind addig, míg halk kis vakkantásokat nem hallottam. Elnézést kérve kiszaladtam és amint megláttam a hang forrását elmosolyodtam.

- Yoooodaaaa! - felkaptam és megpuszilgattam. Suhót sehol sem láttam. Hogy meri egyedül hagyni a kicsikémet?! Ezt még megbánja.. nagyon. Visszamentem vele a terembe. Taeyang még mindig ott ült és mikor meglátta a kezembe Yodát elmosolyodott. Áhá, szóval állat barát... közös pont pipa! Leültünk mellé és ismét beszélgetni kezdtünk miközben Yodácskámmal játszadozott.

Baekhyun~

Halkan elnevettem magam azon amit Chanyeol mondott. Teli találat. Minseok amúgy is itt van már. Én szerintem megkeresem Yixinget, biztos itt van valahol. Rég beszéltünk.

Nem tartott sokáig megtalálnom, bementem a közös váróba ahonnan majd felmegyünk a színpadra, és ott volt.

- Yixiiing! - ráugrottam és megöleltem.

- Jézusom Baek, megijesztettél. Azt hittem valaki más vagy... - kiáltott fel Yixing de rám mosolygott az aranyos kis gödröcskéjével.

- Igen? - húztam fel a szemöldököm. - Mégis ki más lehettem volna? Van valami, amiről tudnom kéne? - vigyorogtam.

- Semmi extra, ne törődj vele... - motyogta Yixing.

- Hát jó... - mondtam ajkaimat lebiggyesztve. - Mindegyis igazából azért jöttem, hogy sok sikert kívánjak! Hajrá! - mondtam és megöleltem még egyszer.

- Köszi Baek, neked is.. - mondta mosolyogva Yixing.

- Viszont most megyek, megkeresem Luhant. Bár valószínűleg most pont nem kíváncsi rám, de nem érdekel. - vontam meg a vállam és elindultam. - Sziaa, majd találkozunk a továbbjutók között!

Luhant nem találtam sehol, hiába kerestem. Egyedül arra tudtam gondolni, hogy elment megkeresni Minseokkiet. Na mindegy, úgyis mindjárt kezdődik az élő show. Azt mondták én leszek az utolsó, aki színpadra lép. Ez jó is meg nem is. Még jobban fogok izgulni miután hallom, hogy mindenki milyen jól énekel. Ahh.... Visszamentem a terembe remélve hogy Chanyeollal találkozok még és kaphatok esetleg egy 'sok sikert' puszit. Meglepetésemre senki nem volt a teremben. De azért körbe néztem és nem hiába, mert pont belépett Chanyeol. Mivel nem volt bent senki rajtunk kívül ezért gondoltam próba szerencse.

- Channie~ - kiáltottam és Chanyeol nyakába ugrottam, kezeim nyaka köré fonva fúrtam fejem oda ahol nyaka és a válla találkozott. Szorosan odabújtam hozzá.

Chanyeol~

Amíg beszélgettünk Suho is befutott hozzánk. Mint kiderült meglátta Ailee noonát és vele beszélgetett közben Yoda pedig elszökött. Még mindig mérges vagyok rá hogy nem kellő képen figyel a picikémre. Ezt szóvá is tettem neki, amire csak fintorgott egyet. Úgy döntöttem megkeresem Baekhyunt. Elindultam az öltözőktől egészem a nagyszínpadig. Mikor oda benyitottam egy édes kis Bacon vetette nyakamba magát. Hirtelen megijedtem, de ahogy jobban bújt olyan kellemes érzést keltett bennem. Kezeimmel tartottam nehogy leessen.

- Hol mászkáltál Baekkie?

Baekhyun~

- Csak elmentem sok sikert kívánni Yixingnek, meg megakartam keresni Luhant de aztán feladtam. - kuncogtam. Lehuppantam a földre és fölnéztem Chanyeolra szélesen mosolyogva. Nagyon izgatott voltam már. Karjaim még mindig Chanyeol nyaka körül pihentek. Elkezdtem piszkálni a tarkóján lévő hajat, itt-ott beletúrva, simogatva.

- Chanyeol, mielőtt elkezdődik a show, kaphatok egy sok sikert puszit? - kérdeztem aranyosan. Legalábbis igyekeztem aranyos lenni, hátha akkor kapok.

Chanyeol~

- Mennyire nagyon szeretnéd, hogy adjak neked? - vigyorogva közelebb húztam csípőjénél fogva.

- Tudod miért nem találtad Luhant?- suttogtam neki ajkaira  - Minseokkal a mosdóban vannak. - kacsintottam. - Olyan hangok jönnek ki onnan, csoda hogy eddig nem szóltak rájuk. - elnevettem magam, de ajkait még mindig csak kémleltem, mikor pedig közeledett volna hogy megpusziljon játszadozva elfordítottam fejem.

Baekhyun~

- Chanyeool~ ne szórakozz velem... Nagyon izgulok... - nyafogtam és duzzogtam. Nem igaz hogy nem ad nekem. Ha nem kérem, akkor persze simán, de ha szeretném, nem kapok. Ez nem ér.... Megütöttem párszor a vállát hátha rájön, hogy most már igazán adhatna.

Chanyeol~

- Én? - ártatlan fejet vágtam. - nem szórakozom. Isten ments. Egy feltétellel adok akár többet is. Ma főzöl nekem. És még ha kell, segítek is! - összeérintettem homlokunk hátra felé lépdelve a székek felé.

Baekhyun~

- Oké, oké, de csak ha adsz végre egy nyomorék puszit! És ha továbbjutok, aminek még ki kell derülnie... - mondtam. - Na de most már tényleg kérem! - összeérintettem ajkainkat.

Chanyeol~

Belemosolyogtam a pusziba. Olyan aranyos volt.

- Amint vége az adásnak várlak az öltözőmbe drágaság. Utána pedig viszlek magammal és nálam alszol. Aztán holnap egész nap velem leszel. - apró puszikat hintettem ajkaira. - Baekkie.. szerelmes vagy belém?

Baekhyun~

Mindig ezt kérdezi... nem mindegy neki? Addig úgyse mondom azt, hogy szeretem, ameddig ő nem mondja.... Bár már tényleg csak arra várok, hogy belém szeressen. Mondjuk nem értem, hogy lehet az, hogy még nem szeret. Hisz folyton együtt vagyunk, és nem hiszem, hogy lenne valaki más is akivel ugyanúgy viselkedik mint velem. Meg hát tiszta főnyeremény vagyok. Gahh mindegy, majd meglátjuk, most a verseny fontosabb.

- Mit akarsz te az öltözőben tőlem? Inkább megvárlak a kapuban, ha nem gond. - nevettem fel vidáman. Az is lehet, hogy csak elakarja érni, hogy lefeküdjek vele és utána otthagy. Igaz, nem ilyen embernek ismertem meg.

- Amúgy.... miért kérdezed tőlem folyton ezt? Majd... ha esetleg.. igen.. akkor úgyis elmondom... - elpirulva lesütöttem a szemem. Hallottuk, ahogy bemondják a zsűritagok nevét, hogy foglalják el a helyüket.

Chanyeol~

- Csak én egy meglepetést akartam adni, de akkor oda adom Luhannak. Végül is, ha neked nem kell.. - megvontam vállam. - Miért kérdezem? Az legyen az én titkom mind addig, míg vége nincsen ennek a versenynek.. Rendben? - mosolyogva hintettem még egy gyors puszit arcára majd mikor bemondták nevem elsiettem onnan kétségek közt hagyva.

Baekhyun~

NEE! Én is akarok meglepetést!! Ez nem ér... Gyorsan előkaptam a telóm és írtam Chanyeolnak. Nem érdekel, hogy most ment el, én akarom azt a meglepetést, bár nem tudom mi az. 

'PARK CHANYEOL NEKEM KELL AZ A MEGLEPETÉS ÚGYHOGY NEHOGY ESZEDBE JUSSON MÁSNAK ODAADNI MÍG ODA NEM ÉREK ><'

Miután a fontos dolgokat, mint ez, elintéztem, bementem a szobába ahonnan majd felmegyünk a színpadra, meg figyeljük a többieket.

(ITT VAN VÉGRE A KÖVETKEZŐ FEJEZET >< ne haragudjatok, csak nagyon sokat kellett tanulnom, meg minden, és nem volt időm, meg mostantól se tudom, mikor lesz a következő fejezet, de igyekszem >< remélem sokan vártátok már hogy folytassuk és ha igen, akkor a véleményeknek nagyon örülünk itt is és Facebookon is ^^

Igazság szerint már az egészet megírtuk Rei-channal, szóval már tényleg csak a kijavítás van hátra.... de hát ahhoz ugye idő kell >< Imádjuk az olvasoinkat <3 )

(lehet volt már ez a gif, de nem baj, baekyeol gifek sose lesznek unalmasak xD :3)