9.fejezet

Baekhyun~

Egyre jobban izgultam, már visszafele számoltak. Fél 9-kor kezdődik a műsor. Az összes néző bent ült és már a zsűrik is elfoglalták a helyüket. Jézusom, jézusom, jézusom.... Nem értem miért izgulok, én sokkal később leszek. Yixing közben leült mellém én pedig megragadtam a kezét. Luhan időközben szintén megérkezett és lehuppant mellém. Neki is megfogtam a kezét és úgy izgultam tovább. A koncepció az volt hogy miután a Kris és Amber felkonferálnak minket, mind a tizenketten felmegyünk egy közös produkcióra és aztán egyenként. Csak egyetlen egy 20 perces reklám szünet lesz, mert aki kitalálta a Yehet-Faktor utálja őket. Ami azt jelenti hogy majdnem egyhuzamban lezajlik az egész. Gondolat menetemet Kris és Amber zavarta meg amint elkezdtek beszélni valószínűleg már élőadásban.

Előadtuk a közös produkciónkat, ami a Growl című szám volt. Táncot is betanultunk hozzá meg minden. Yixing nagyon jól táncol. Taeyangnak már kevésbé ment, de sikerült elérnie, hogy az is jól nézzen ki ahogy próbálkozik. A színpadon végig mosolyogtam és reméltem, hogy a nézők megszeretnek majd engem is meg a hangomat is. Meglepődtem, hogy a közönségbe volt egy kisebb lánycsapat, akik egy Baekhyunos táblát szorongattak. Ennyire megszerettek volna már a válogatóban? Leírhatatlan érzés volt szembesülni azzal, hogy az embereknek tetszik, amit csinálok. Miután lementünk a színpadról egyesével elkezdtek felmenni a többiek. Mindenki nagyon jó... nem is tudom ki fog kiesni... minden kiesés igazságtalannak tűnt volna. Yixing és Luhan is nagyon jól teljesített. Nagyon örültem neki. Mikor rám került a sor utolsóként, torkomban dobogó szívvel mentem föl a színpadra. A fények egy pillanatra leoltódtak, míg a színpad közepén nem álltam, és mikor a zene elkezdődött felkapcsolták a fényeket és elkezdtem énekelni. Hihetetlen érzés volt ennyi embernek énekelni. Szívem-lelkem beleadtam a dalba. A teremben síri csönd volt, de nem is nagyon vettem észre semmit, csak belemerültem a zenébe.

Chanyeol~

Helyemre siettem. Ott még igazgattak rajtunk/rajtam elég sokat. Telefonom megrezzent, nem is kellet sok elő kaptam majd megnyitottam az SMS-t, amit a kis Bacon küldött. Elmosolyodtam azon, hogy magának akarja azt az ajándékot, amit alapból Ő kapott volna. Nem válaszoltam neki, mert minek és a verseny is kezdődik. Visszarejtettem a zsebembe a telefont és a színpadot kémleltem.

A show elkezdődött. A versenyzők sorra jöttek jobbnál jobb produkciókkal. Luhan kitett magáért és csak egy apró hiba volt, az is csak a táncba. A zsűri mind jókat mondott róla, de ahogy láttam rajta sokszor Minseokot kereste a tömegben. Mint ha neki énekelt volna. Taeyangnál sem volt másképpen. Nagyon jól teljesített, mondjuk az nem volt benne, hogy Aileenek add egy szál vörös rózsát, de végtére is jól sült el, mert tetszett neki. Kyungsoo kicsit kritizálta a színpadi megjelenését, de én rögtön a védelmére keltem. Nem engedem, hogy bármi rosszat mondjanak róla. Kicsit elfogult vagyok, de hát nincs mit tenni. A reklám ideje alatt Suho kiküldette hozzám kis kutyusom, aminek felettébb örültem. Végre velem van a kis csöppség. Ölembe elhelyezkedett és hamar el is aludt. Szerencsére sose zavarta semmi hangos dolog így a folytatódó műsorra sem kelt fel. Még négy ember van hátra, köztük Baekhyun, aki utoljára fog színpadra állni. Biztos vagyok benne, hogy nagyon izgul, de semmi oka sincsen rá. Én készítettem fel, és ahogy láttam elég sok rajongót szerzett magának. Szúrós szemekkel illettem azon lányok kis részét, akik "I BaekHyun"-os táblával voltak. A három versenyző is hamar lement és már csak Ő volt hátra. Mikor a fények lehunytak síri csend ült a hatalmas teremre, amit a zene indulása tört meg. A dal, amit énekelt, mint mindig csodaszép volt. Már majdnem elsírtam magam. Nem értem hogyan tud így énekelni, ilyen érzéseket kiváltani belőlem. Nem egyszer hallottam már tőle, de még is egészen mélyen elindít bennem egy érzést, amit nem tudok megfogalmazni. A dal végére a zsűrinek a szava is elakadt. Egyedül Kyungsoo szólt be már megint.

A versenyzők felsorakoztak előttünk, hogy megtudják tovább jutottak-e vagy sem. Amber és Kris kínzó lassúsággal kezdte felsorolni a neveket. Elsőnek Yixing jutott tovább majd Bom, Luhan, Luna, Taeil, Daehyun, Suga, Taeyang, Donghae, Baekhyun. A két ember, aki utoljára maradt Sunggyu és Seungho volt. Nekik párbajdalt kell énekelniük. Rendkívül boldog voltam, hogy mind három versenyzőm tovább jutott.

A két dalt hamar elénekelték. Őszintén szólva egyik dal sem tetszett, Sunggyu még is kiemelkedően énekelte el, viszont az lesújtó volt, hogy Seungho ennyire beletörődött abba, hogy biztosan Ő esik ki és nem összpontosított. Ezt Ailee is észrevette rajta, amit a műsor után a színfalak mögött könnyeivel küszködve mondott el neki. Én Yodával a karomba mentem gratulálni egyenként az összes tovább jutónak, majd vissza az öltözőmbe várni Baekhyunt. Ajándékát előkészítettem, Yodát pedig eltettem a kis hordózójába, ami természetesen kipárnázott volt.

Baekhyun~

Mikor fölálltunk egy sorba és Kris meg Amber elkezdték mondani a továbbjutók nevét, elmondhatatlanul izgultam. Szorosan fogtam Luhan meg Taeyang kezét és szerintem mindhárman imádkoztunk, hogy tovább jussunk. Szépen lassan mindenki nevet kimondták és már Luhan és Taeyang is eltűnt az oldalamról. Már csak hárman maradtunk, de csak egy jut tovább biztosan. Nem akartam párbajozni, majd kiugrott a szívem a helyéről. Félve pillantottam Chanyeolra sokszor. De végre kimondták az utolsó nevet. És az enyém volt az. Arcomon hatalmas meglepett mosoly jelent meg és mosolyogva hagytam el a színpadot. Nagyon boldog voltam. Mikor odaértem a többiekhez Luhan, Taeyang és Yixing nyakába ugrottam. Már csak meg kellett várnom, hogy vége legyen a párbajnak és akkor végre láthatom Chanyeolt.

Mikor vége lett, és Seungho kiesett, láttam, ahogy Chanyeol elmegy az öltözője felé. Vidáman szökdelve (de azért figyelve hogy senki ne vegye észre, hogy hova megyek) mentem utána és mikor az öltözője előtt álltam bekopogtam és beszóltam.

- Chanyeollie~ nagyon remélem, hogy nem adtad oda senkinek a meglepimet. - mondtam, figyelve hogy hallatszódjon hangomon, hogy nagyon nagyon nem örülnék neki, ha másnak adta volna.

Chanyeol~

Édes hangjára kivágtam előtte az ajtót (még jó, hogy befele nyílik). Megijedt arca mindent megért számomra. Mosolyogva húztam be aztán kileskelődtem, hogy biztos nem látta-e senki. Hamar meggyőződtem róla, hogy nem. Fejem vissza húztam az ajtót pedig bezártam. Mire visszafordultam, Baek már az ajándék táska felé tartott. Gyorsan megragadtam kezénél fogva és magam felé fordítottam.

- Nagyon ügyes voltál Baek. - puszit loptam ajkairól. - Senkinek sem adtam oda az ajándékod. Ott van az asztalon, de kérek cserébe valamit. - ajkaim beharaptam.

Baekhyun~

Direkt csinálja. Én már akarom azt az ajándékot. De Chanyeol se rossz. Kezeim közé fogtam arcát ő pedig szorosan átölelte a derekam és hozzá simultam. Lassan megcsókoltam.

- Mit kérsz cserébe? - kérdeztem mosolyogva, arcom csak pár milliméterre Chanyeolétól, ajkaim majdnem hozzá értek övéihez. - Hm?

Chanyeol~

- Egy hosszú, szenvedélyes csókot. Utána megkapod az ajándéko..- be se tudtam fejezni azonnal teljesítette kérésem. Utána persze rögtön ment az ajándékhoz. Gondoltam, hogy arra megy ki a játék….

Baekhyun~

Szívesen csókoltam volna még Chanyeolt, de most túl izgatott voltam az ajándék miatt. Megcsókoltam és már mentem is az ajándék felé hogy kinyissam. Egy nagyon cuki plüss Pikachu volt benne a nyakában pedig egy nyaklánc.

- Omo, Chanyeollie, ez nagyon aranyos... - kiáltottam fel mosolyogva és felé fordultam. - Gyönyörű ez a nyaklánc.... felteszed nekem? - kérdeztem félénken.

Chanyeol~

- Nekem is van. Enyém az ezüst tied az arany. - előhúztam pólóm alól és megmutattam. - Még szép hogy segítek. - kivettem kezéből a láncot Ő megfordult én pedig a nyakába raktam. Mosolyogva öleltem át hátulról.

- Tetszik Pikachu?

Baekhyun~

Hevesen dobogott a szívem. Vett nekem egy nyakláncot.... és neki is van.... Elpirultam. Megfordultam az ölelésében és megcsókoltam.

- Nagyon tetszik. - mondtam szélesen mosolyogva.

Chanyeol~

- Ennek nagyon örülök. De most menjünk, éhes vagyok és a végén téged fallak fel… - játékosan vállába haraptam majd felfelé puszilgattam nyakáig. - Baek.. éhes vagyok. Ne akard, hogy én főzzek.. az csak rosszul sülne el. - kölyökkutya szemekkel illettem.

Baekhyun~

- Akkor menjünk, és csinálok valamit. - sóhajtottam mosolyogva. Megfogtam a kezét és minden cuccunkkal együtt elindultunk hazafelé. Mármint Chanyeolhoz. Értitek.

Chanyeol~

- Éljeeen! - Yodát meg minden mást felkapva lerohantam vele a kocsihoz. Gyorsan bepakoltam szerintem még életemben nem voltam ennyire gyors semmiben sem.

Hazafele menet kezemet Baekhyun combján pihentettem.

- Baek.. lehet este azért téged is megkóstolnálak.. - kajánul elvigyorodtam. De ő nyaklánca csodálásába mélyült.

Baekhyun~

Nagyon tetszett a nyaklánc... olyan szép... Egy arany violinkulcs. A kocsiban is még azzal babráltam. Majdnem nem hallottam amit Chanyeol mondott. De sajnos hallottam. Elpirultam és kicsit dühösen, (csak egy kicsit) kezeimet nézve megjegyeztem.

- Chanyeol, szerintem már megbeszéltük, hogy nincs semmi.... extra... amíg nem... amíg nem tudod biztosan... hogy.. érted, na.... meg még közel sincs vége a versenynek.... - mondtam.

Chanyeol~

- Igen, tudom, hogy megbeszéltük, de ha egyszer megakarlak kóstolni, akkor megakarlak. Nem akarok veled lefeküdni, még hiszen kicsi vagy. Csak.. tudod.. én.. harapdálni szeretnélek, meg puszilgatni meg... megcsókolni. Ez olyan nagy bűn? - szomorúan rátekintettem majd leparkoltam a házam előtt.

Baekhyun~

Gahh, bűntudatot ébreszt bennem.... Eltartott egy darabig mire leesett, hogy mit is mondott.

- YAH, mi az, hogy kicsi vagyok?? Nem vagy sokkal idősebb nálam! Talán két évvel? Hmpf... - mondtam durcásan és kiszálltam a kocsiból. Berohantam a házba majd egyből a konyhába. Hmm... vajon ma mit csináljak annak az idióta óriásnak... Elmerültem gondolataimban és nem vettem észre, hogy Chanyeol is bejött végre a konyhába.

Chanyeol~

Aranyosnak találtam, ahogyan kiakadt ezen a kis semmiségen. Azt sem engedte, hogy reagáljak rá, berohant a lakásba. Mondjuk nem értem hogyan jutott be mikor a kulcs nálam van és nem vittel el magával. Felkaptam Yodát és egyéb dolgainkat majd bevittem magammal. Baekhyun már a konyhában szorgoskodott. Lepakoltam, kutyusom helyére vittem majd a konyhába osontam.

- Mit eszünk? - vigyorom nem maradt el a mostani ijesztgetésnél sem. Mögé álltam és válla felett kukucskáltam.

Baekhyun~

- Még nem tudom... mit szeretnél? - tűnődtem. Hihetetlen hogy mindig megtud ijeszteni... Gyúrnom kell arra, hogy kevésbé legyek ijedős.

Chanyeol~

- Mi lenne ha valami.. például… - eltűnődtem – ramen? Vaaagy .. dakoyakki? Vagy fagyizzunk? - kezeim hasára vezettem közelebb vonva magamhoz. Fejem nyakhajlatába támasztottam hatalmas szemekkel pillantva.

- Baekkie. Gyereket akarok.

Baekhyun~

Óh tényleg, az jó.

- Jujj megcsinálom eddigi életed legfinomabb ramenjét! Még annál is jobb lesz, mint amit a Narutóban Ichiraku csinál! - nevettem lelkesen. - Mellesleg.... mi az, hogy gyereket akarsz? - néztem rá felvont szemöldökkel. - Ha ennyire kell, keress egy csajt és csinálj, biztos akárki szívesen önként jelentkezik. - nevettem. Nem tudom, miért hozza fel, hogy gyereket akar... Velem ez lehetetlen.... tudom, hogy esetleg örökbe fogadhatunk, de az nem ugyanaz. Meg most elérte, hogy azon gondolkozzak, hogy milyen lenne a közös gyerekünk, ami két okból is elég depresszióba ejtő, egy: nem tudom, hogy egyáltalán leszünk-e többek, mint ez a barátok extrákkal és nem tudom hogy ő mennyire tervez egyáltalán velem maradni.... kettő: Nagyon elszomorít a gondolat hogy úgyse lehet olyan gyerekünk aki belőlünk született, a mi kombinációnk... ami mellesleg írtó cuki lenne természetesen. Kicsit elmerültem megint a gondolataimban és nem is figyeltem nagyon semmire körülöttem.

Chanyeol~

- Már nagyon várom, hogy ehessek. Igen gyereket.. de nem lánytól, hanem attól a szépségtől akit éppen ölelek. - nyakába pusziltam. Lassan fordítottam magammal szembe és hajoltam egy időben ajkaira. Olyan édesek. Ez most furán hangozhat, de komolyan akarok egy babát. Lehet, csak az éhség teszi de akkor is.

- Chanyeol! Gyerekem! - ez a hang. Nem lehet. Miért nem szólt hogy jön? Egyáltalán miért? Miért pont most? Sóhajtva fordultam hátra.

- Anya! Szia, hát te mit keresel itt? - felnevettem kínomban.

- Mi az? Nem látogathatom meg a fiamat akkor amikor akarom? - felvonta szemöldökét. - Nocsak csak nem bepasiztál?Nem szeretnéd bemutatni nekem?

- Anya Ő itt Baekhyun, az a személy, akit szeretek és éppen hódítok. Miközben már járunk. - kicsit füllentettem. Tudom milyen anya, és ha csak simán mutatnám be, akkor is többet képzelne bele. Ha pedig úgy, mint akit még csak hódítok segíteni akarna. Jó aranyos tőle, de inkább ne.

Baekhyun~

Úristen, ez Chanyeol anyja. Hirtelen elég ideges lettem. Chanyeol miket beszél? Nem is járunk. Ha legalább megkérdezné, hogy leszek-e a pasija annak nagyon örültem volna. Vagy lehet, hogy csak az anyukája miatt hazudik... Egy kicsit rosszul esett, hogy amúgy simán kamuzik ilyeneket, de élesben már nem megy. Magamra erőltettem egy mosolyt, ami nagyon meggyőzőre sikerült, hála az égnek.

- Umm... Jó napot Mrs. Park! Byun Baekhyun vagyok. - mondtam legszebb mosolyommal próbáltam rámosolyogni, hogy ne utáljon meg már rögtön az első találkozásnál. – Örülök, hogy megismerhetem és hogy találkoztunk. – meghajoltam.

- Viszont szerintem akkor én mennék is, nem akarok zavarni... - motyogtam és egy gyors köszönés után már indultam is volna haza.

Chanyeol~

- Állj meg Baekhyun! - anyám utána szólt, mire visszajött és leült. - Mond csak milyen a fiam? Jól bánik veled? És amúgy is ilyen későn ne mászkálj, ahogy kivettem ma alapból itt maradtál volna. - nem bírtam. Beültem Baekhyun mellé és szorosan átöleltem derekánál fogva. Muszáj lesz vele beszélnem, nem akartam, hogy bármit is félreértsen. Anyámmal jól elbeszélgettek idő közben még kaját is csináltak nekem. Amit mind meg is ettem.

Bent ültünk a szobámba, mindketten köntösbe.

- Baek.. beszélhetnénk valamiről? - megfogtam szép kezét.

Baekhyun~

Omo miről akar beszélni? Így köntösben elég fura volt itt lenni.... eddig még nem aludtam itt, úgy szándékosan. Furcsa érzés, de ugyanakkor izgalmas és érdekes is. Remélem azért, hogy nem szexről akar beszélni, mert ahhoz most nincs hangulatom. Amíg vége nem lesz a versenynek szűz maradok, ezt elhatároztam. Jézusom, hogy ez mennyire nem hangzott férfiasan....

- Umm... igen, gondolom? - hangom kicsit feljebb csúszott, kérdéssé téve ezzel a mondatom. Szívem kicsit gyorsabban kezdett verni.

Chanyeol~

- Tudod.. amit kint mondtam. Tudom, hogy meg kellett volna kérdeznem, de ismerem anyát és mindent megtenne, hogy össze hozzon minket, de én akarlak meghódítani, és én akarom megkérdezni lennél-e a barátom. Ezért is kérdezem, hogy mit érzel. Hogy biztosabb legyek magamban. - közelebb araszoltam majd hátra döntöttem az ágyon. Mellé feküdtem kezem pedig feje alá csúsztattam. Ő kényelmesen elhelyezkedett és hozzám bújt. - Haragszol most rám?

Baekhyun~

- Nem haragszom..... de szerintem egyértelmű hogy én teljesen odáig vagyok érted, már nem azért... itt te vagy a kérdéses fél - nevettem halkan és játékosan bele bokszoltam a vállába. - Már nincs nagyon mit hódítani rajtam Chanyeol.... - mondtam halkan, szélesen mosolyogva.

Chanyeol~

- Akkor Byun Bacon Baekhyun. Megtisztelnél azzal, hogy a pasim leszel? - szélesen megnyúlt szájára adtam egy cuppanós puszit.

Baekhyun~

- Hát..... ezt fogalmazhattad volna szebben is, de igen, leszek. - mondtam halkan nevetve.

Chanyeol~

- Akkor ezt megpecsételjük azzal, hogy ma szorosan összebújva alszunk, és reggel nem szöksz el… - lábammal is átkaroltam. Köntösöm meglazult, de semmi olyan sem látszott, csak a mellkasom. - Baekkie.. ugye tudod, hogy te leszel a lány?

Baekhyun~

Olyan furákat kérdez ma. Nem vágom, mi van vele.

- Chanyeol, ma nagyon fura kérdéseid vannak. - nevettem el magam. - De mivel én vagyok mindenszempontból a kisebb és kevésbé férfias, ja, azt hiszem felfogtam, hogy én leszek… - sóhajtottam és már becsukódott a szemem magától, olyan álmos voltam. - De most alszunk Yeol, nincs több hülye kérdés, mert mindjárt elalszom - magunkra húztam a takarót és abban a pillanatban már nem érdekelt hogy csak egy köntösben vagyunk, mert már nagyon fáradt voltam.

- Jó éjszakát Channie~ - motyogtam és közelebb bújtam hozzá.

Chanyeol~

Nem is kérdezek hülyeséget. Nekem ezek a kérdések igen is komolyak. Szemei néha leragadni készültek szegénykém biztosan kimerült. Magunkra húzta a takarót majd közelebb bújt és el is aludt. Furcsa volt így köntösben vele összebújva miközben tudtam, hogy alatta semmi sincsen. Rápusziltam hajára majd füléhez hajoltam.

- Jó éjt.. szerelmem - suttogtam. Ahogyan törékeny kis teste a karomba feküdt úgy éreztem még a széltől is óvnom kell majd, hogy örökre az enyém lehessen. Szemeim akaratlanul csukódtak le és küldtek álomvilágba. Remélem az álmaimban is Ő lesz~

Baekhyun~

Másnap reggel, szerintem nem keltem korán, bár nem tudom, mert nem láttam az órát. Először csodálkoztam, hogy milyen jó meleg az ágyam, meg kényelmes. aztán rájöttem, hogy nem is otthon vagyok. Hupsz. Éreztem, ahogy Chanyeol karjai közelebb húznak magához és elmosolyodtam. Megfordultam, hogy az arcát lássam, majd belefúrtam fejemet a mellkasába és ott próbáltam visszaaludni, ami sikerült is, de még mielőtt elaludtam, éreztem, ahogy Chanyeol elkezdi simogatni a hajam.

Chanyeol~

Vasárnap semmi kedvem sem volt felkelni főleg, hogy egy ilyen szépséget ölelhetek. Éreztem, ahogy mocorogni kezdett. Közelebb vontam magamhoz, nem akarom, hogy megint elmenjen. Nem engedem neki. Fejét mellkasomba fúrta, ami nagyon jó érzés volt. Szabad kezem, ami eddig derekán pihent hajához irányítottam majd játszani kezdtem vele.

- Jó reggelt Baekkie. - fülébe duruzsoltam - Jól aludtál? - miután nem válaszolt meggyőződtem róla, hogy vissza aludt. Én sem tettem másképpen.

Később anyám szólítgatására keltem fel. Lassan pillantottam rá és a kezében lévő tálcára. Reggelit csinált nekünk, ez aranyos.

- Chanyeol, ezt nektek csináltam nehogy te edd meg mindet. – elmosolyodott - Ideje lenne felkelni mellesleg. - suttogott mellettem, nehogy felkeltse Baekhyunt. Anya kiment, a tálcát az éjjeli szekrényre téve. Baekhyun a hátán feküdt kezem szorongatva, legszívesebben lefotóztam volna, de nem tettem meg helyette inkább kelletgetni kezdtem.

- Baekkie~ Kellj fel. - ajkaira puszikat hintettem. Mocorogni kezdett majd felém fordult - Hallod, ébresztő van, anya hozott reggelit. - miután erre sem igazán reagált, más módszerhez folyamodtam. Füléhez hajoltam, bele pusziltam majd oda súgtam egy olyan szót, amire biztosan felébred.

Baekhyun~

Gah, nem akartam fölkelni... még akkor sem mikor Chanyeol megpuszilt vagy kaját emlegetett... túl kényelmes volt és meleg a takaró alatt... De mikor Chanyeol belesuttogott a fülembe kajak azt hitte komolyan gondolja.

- ÁÁÁ - konkrétan kiestem az ágyból a takaróval együtt és bebújtam alá. A földön. Onnan kiabáltam - YAH, CHANYEOL!

Chanyeol~

Hangosan felnevettem és elterültem az ágyon. Hát ez fenomenális volt. Lemásztam az ágyról bele bújtam a pink bokszerembe majd feltettem az ágyra Baekhyunt takarostul.

- Nyugalom csak vicceltem, de ez mindent megért. - bekukucskáltam hozzá a takaró alá. - Ugye nem haragszol?

Baekhyun~

Durcásan kinéztem a takaró alól ott, ahol fölemelte és ajkaimat lebiggyesztve, fejétől pár centire válaszoltam.

- Nem, de ne csináld ezt még egyszer, megijedtem. - duzzogtam.

Chanyeol~

- Nem akartalak megijeszteni.. - suttogtam majd hirtelen ajkára tapadtam. A rajta lévő takarót lehajítottam az ágy végébe majd Baekhyun fölé tornyosultam nem elválva édes párnáitól. Lágyan ízlelgettem, ajkaim szenvedélyesen mozgattam, de mikor meguntam nyelvemmel megnyaltam alsó ajkat ezzel apró sóhajt váltva ki belőle. Ajka enyhén szétnyílt melyen könnyedén becsúsztattam nyelvemet. Bent melegség fogott körbe, amire oly sok figyelmet nem tudtam szánni. Baekhyun azonnal támadásba lendült, táncra hívva nyelvem.

Baekhyun~

Kezdtem én is jobban részt venni a csókban. Hihetetlen hogy még mindig ugyanolyan jó, mint legelőször. Beletúrtam Chanyeol hajába majd lihegve megszakítottam a csókot.

- Menjünk enni. - adtam még egy utolsó puszit szájára, aztán fölálltam és fölöltöztem. Chanyeol kölcsön adta az egyik pólóját.

Chanyeol~

- Ez az! - felkiáltottam. - Megetetsz? - édes kiskutya szemekkel néztem rá. - Vagy én téged? - ajkamba haraptam. Megvártam, míg leül, lábat betakartam majd kezembe vettem a tálcát és lábunkra raktam.

- Hm.. anya kitett magáét. - beszívtam az illatokat. Isteni finom lesz. A tálcán halomba állt a palacsinta közte csokis és túros is. Volt még két pohár frissen facsart narancslé, puding, gyümölcsök apróra vágva. Na nekem ez kb. fél fogamra elég de most felezek Baekhyunnal.

Baekhyun~

OMO, palacsinta!! Olyan finom illata volt, meg annyi minden volt még a tálcán, összefutott a nyál a számban már csak attól, hogy ránéztem. Csillogó szemekkel néztem Chanyeolra.

- Nagyon jól néz ki! - mondtam és a következő mondtatómnál felhúztam a szemöldököm. - Amúgy nem tudsz egyedül enni? Ha jól látom, vannak kezeid. - ilyenkor átmentem piszkálódó Baekhyunba, egy önelégült mosollyal az arcomon. De ettől függetlenül felkaptam egy palacsintát és a szája elé tartottam. - mond, ááá... - mikor már harapott volna bele, viccelődve visszahúztam a palacsintát, hogy ne érje el. Ezt eljátszottam egy párszor és a végére már majd megfulladtam a nevetéstől.

Chanyeol~

- De igen vannak, és ez a játék nem tetszik… - durcásan az ágy végébe csúsztam, de azért egy palacsintát elvettem és nyammogni kezdtem vele. Nem tetszett ez a játék. Nekem az étel olyan, mint másnak a pénz, mint a fának a levél, mint Baekhyunnak én.

Baekhyun~

- Naa, Channie, csak vicc volt... - a tálcát kicsit félrerakva odamásztam hozzá és megpusziltam az arcát és kuncogtam egyet. - Most haragszol rám? Nekem tetszett.. - megint halkan elnevettem magam.

Chanyeol~

- De nekem nem tetszik.. Ha nem akarsz enni adni, akkor legalább puszikat adhattál volna mikor elhúzod. - arcára pillantottam. Vagyis nem csak pillantottam, mert már bámultam.

- Most hogy már a csajom, pasim vagy mit szabad megtennem? - oldalra billentettem fejem.

Baekhyun~

- Yah, most már semmit, mi az hogy csajod? Egyértelműen fiú vagyok! - visszavonultam a takaró alá, remélve hogy a tálca nem esett le az ágyról. Nem tudtam Chanyeol mit csinál odakint, teljesen begubóztam. Viszont nevetésem alig tudtam visszatartani. Úgy tűnik, ma reggel mindketten minden kis hülyeségen szeretünk poénból drámázni.

Chanyeol~

- Naa Baekkie! - oda másztam hozzá a tálcát biztonságos helyre raktam, majd takarón keresztül kezdtem ölelgetni. Hallottam, ahogy kuncog. Kezem a takaró alá csúsztattam és csikizni kezdtem.

Baekhyun~

Chanyeol elkezdett csikizni. Azt tudni kell, hogy nagyon csikis vagyok. Hangosan kacagtam össze-vissza, már ott tartottam, hogy majdnem megfulladtam, annyira belecsavarodtam a takaróba, de mire sikerült kijönnöm, Chanyeol elégedett fejjel ült mellettem és vigyorgott.

Chanyeol~

Addig csikizttem míg úgy nem nézett ki mint egy bebábozodott hernyó. Nagyon viccesen festet és azok a hangok amik kijöttek belőle hát komolyan elolvadok tőle pedig nem vagyok cukorból.

- Lustálkodni akarok. - hátra vetettem magamat. Baekhyun még mindig ült. - Nem akarsz lefeküdni mellém? Kényelmes, és én is itt vagyok ám. - Végig mutattam magamon.

Baekhyun~

Jajj, az egója de nagy valakinek. Megforgattam a szemem és fölkaptam egy pólót az ágy végéből majd a fejére dobtam. - Vedd fel és akkor odamegyek. - nevettem vidáman.

Chanyeol~

- Később is így lesz? Ha azt akarom, hogy ide búj pólóban kell lennem? - hatalmasra nyíltak szemeim. El sem hiszem, azt hittem minden további nélkül ide fekszik. Leszedtem fejemről a pólót, majd minden további nélkül kezénél megragadva magamra húztam Baekhyunt. Tudom hogy tetszik neki, csak pirult arcára kell nézni.

Baekhyun~

Chanyeol mindig képes zavarba hozni. Gahh.... Ha zavarba voltam, ha nem, így is-úgyis odabújtam hozzá. Nem mondom, hogy nem lettek mindenféle gondolataim pucér felsőtestét látva... Hiszen mindenkinek lennének, ha látnák... Mivel kicsit fáztam ezért jól magunkra húztam az összevissza gyűrt takarót. Míg fetrengtünk, elkezdtem azon gondolkozni, hogy mit fogok aznap csinálni. Szerintem hazamegyek és áthívom Minseokot és tartunk egy ilyen legjobb barát napot. Rég beszélgettünk már, mindkettőnket lefoglalt pár dolog, vagy jobban mondva személy. Lassan felültem, mikor úgy gondoltam, hogy terveimet el is kezdem megvalósítani. Chanyeolt is fölhúztam magammal, így most majdnem az ölében ültem és eléggé közel voltam hozzá.

- Channie, én szerintem haza megyek, mert szeretnék kicsit találkozni meg beszélgetni Minseokkieval, oké? Ígérem majd sms-ezhetünk. - mondtam boldogan mosolyogva.

Chanyeol~

Hosszasan feküdtünk összebújva. Eltudnám viselni minden reggel nem tagadom. Takarónk alatt kezdtem el hátát cirógatni töprengve, hogy a lustálkodáson kívül mit lehetne csinálni. Gondoltam, hogy elmenni valahova, de nem akarok. Aztán hogy itthon csinálni valamit. Aztán Baekhyun megszakította gondolkodásom.

- Csak még egy picit maradj itt, kérlek szépen. Most ezt úgy kérem, mint pasid. - bevetettem rá minden apróbb bájam. Próbáltam a leghatásosabb lenni, de ahogy láttam rajta akkor is haza akar menni. Végtére is akkor én is át hívom Suhót, úgy is rég beszéltünk.

Baekhyun~

Chanyeool..... miért ilyen aranyos? Higgyétek el, szívesen maradnék, de Minseokkal is szeretnék beszélgetni.

- A kedvedért még maradok egy kicsit - villantottam rá egy ragyogó mosolyt. És ezzel a mondattal megcsókoltam. Hosszan, szenvedélyesen. Soha nem fogom megunni.

Chanyeol~

Még egy órát együtt töltöttünk a meleg takaró alatt összebújva. Sok minden hülyeséget összezagyváltam az érzéseimről, aztán kajáról, majd Yodáról, aztán a műsorról. Kínosan éreztem magam. Szeretni szeretem Baekhyunt de, nem túl korai ez még? Alig ismerjük még egymást, a gyerekkoráról semmit sem tudok, a szüleiről sem sokat. Imádok vele lenni és hiányzik, ha nincs mellettem, azt akarom, hogy velem legyen, csak velem. Magam sem tudom mit képzeltem magamról, talán azt, hogy mint "idol" simán megkaphatom, de látszik rajta, hogy próbálja vissza fogni magát, de miattam nem megy neki. Lehet, csak a sztárt szereti bennem? Nagyon sok minden megfordult a fejemben, de ezt csókjaival elrejtette bennem. Olyan érzelmekkel tudja csinálni, ami elindít egy viccesen jóleső bizsergést.

Haza vittem Baekhyunt, közben folyton beszélgetve, énekelve. Még egy külön kis ízelítőt is adtam neki az új dalomból, amit még a menedzserem sem hallott.

Baekhyun~

Mikor a házam elé értünk, adtam egy gyors puszit Chanyeolnak, majd intettem neki és beszaladtam a házba. Gyorsan lezuhanyoztam és bebújtam egy kényelmes otthoni ruhába. Aminek az egyik fele Chanyeol egyik pólója volt. Mikor nem volt bent a szobában (azt hiszem éppen zuhanyozott) lenyúltam egyet a szekrényéből, későbbi használatra, azaz itthonra. Nagyon kényelmes volt, és imádtam, ha egy póló pár mérettel nagyobb volt nálam. Plusz Chanyeol illata volt. Mikor mindennel végeztem, meg egy kicsit el is pakoltam, írtam Minseokkienak egy üzenetet, hogy jöjjön át és beszélgessünk egy kicsit. Mondta, hogy pár perc és itt van. Addig kimentem a konyhába és csináltam magunknak mindenféle hülye kaját, amit csak mi eszünk meg. Mindent kivittem a nappaliba és zenét hallgatva meg énekelve vártam, hogy Minseok megérkezzen.

Mikor csöngetett, felpattantam és kinyitottam neki az ajtót, majd berángattam a nappaliba. Persze csak miután levette a cipőjét. Lehuppantunk a kanapéra.

- Na mi az Baek? - kérdezte vigyorogva. - esetleg a kis szerelmi életedről akarsz beszélni?

- Ja, meg persze a tiedről is - nevettem. - Tudom ám, hogy van valami Luhannal. Lefeküdtetek már? - kérdeztem rá egyből arra, ami már egy ideje foglalkoztatott. Mióta a tengerparton voltunk nem igazán derült ki mit is csináltak, csak Chanyeollal tippelgettünk, de Minseok nekem nem igazán mondott semmit.

- Hát, umm, jól gondoltátok Chanyeollal..... - elpirult. - egyszer már lefeküdtem vele.... - olyan aranyos mikor zavarban van.

- Hát, nem húztátok nagyon a dolgot, hamar megvolt… - nevettem, de aztán abba is hagytam, egy részről, mert Minseok úgy nézett ki mintha legszívesebben kinyírna, másrészről pedig mert, eszembe jutott, hogy Chanyeollal régebb óta ismerjük egymást, de még mindig nem csináltunk semmit. Mármint én nem akartam. És nem is bántam meg, ahogy döntöttem. Na jó, egy kicsit, de most már nem változtatok, egy ideig még nem fogunk szexelni. Akármennyire is szeretnék. Ahh, túl rég voltam már valakivel, frusztráló..... Most úgy érzem, hogy kb. úgy gondolkozom, mint Chanyeol. Ne kérdezzétek miért, kiráz a hideg tőle.

- De bevallom őszintén, irigyellek titeket.... Nektek nem kell semmitől félnetek, nincsenek akadályaitok, teljesen gond nélkül lehettek együtt.... - elszomorodtam.

- Jajj, Baek, veletek is így lesz majd, amint vége a Yehet-Faktornak, ez tuti! - Minseok megölelt és megsimogatta a hajam.

- De mi van ha addig történik valami? Mondjuk kiderül ez az egész, és Chanyeol kénytelen lesz elhagyni, vagy a jó hír érdekében, vagy pedig csak mert szimplán megun? Azt nem bírnám elviselni.... - mondtam, kicsit bekönnyeztem. - Tudod, hogy mennyire odáig voltam már ezelőtt is érte, most meg már egyenesen szerelmes vagyok belé. Nagyon szeretem..... de ő biztosan nem szerethetett belém, azt se tudom, miért van velem, én csak egy unalmas, pici énekes vagyok és..... - rázúdítottam az összes tudat alatt félelmem és mindent, ami zavart. Néhány dolgon még én is meglepődtem, hogy így érzek. Minseok még erősebben átölelt.

- Baek, te akkora egy idióta vagy! Ha unalmas lennél, nem lennék a legjobb barátod... - mondta szemrehányóan én pedig elmosolyodtam. Hát persze. - És Chanyeolt illetően nem tudok mit mondani, de szerintem ő is kezd nagyon, nagyon megkedvelni téged.... Hidd el nem lesz semmi gond, te is megkapod a happy endingedet! - két tenyerével összenyomta az arcom és úgy néztem ki, mint egy retardált hal.

- Gahh, Mwinsweok elwhiszwem nekhwed dhwe engwedj ehwl! - nevettem, a szorításától furcsán beszélve. Elengedett én meg szorosan megöleltem.

- Köszönöm Minseokkie, te vagy a legeslegeslegjobb barát a világon! - mondtam nagyon szélesen mosolyogva.

- Tudom. - vigyorgott ő is.

Ezek után a nap további részét azzal töltöttük, hogy minden lehetséges, (és lehetetlen: pl., nutellás tészta) kaját megettünk és tartottunk egy Gyűrűk Ura maratont. Olyan éjfél körül Minseok úgy döntött, hogy hazamegy, szóval én is úgy döntöttem, hogy elmegyek aludni. Írtam egy jóéjt sms-t Chanyeolnak és megkérdeztem, hogy átküldte-e már a következő fordulóra választható dalok listáját. Ha elküldte, majd reggel megnézem, de most beájultam az ágyamba. Furcsa mód, sokféle ételről álmodtam, többek között baozikról, baconökről, tojásokról meg volt benne őzike hús is..... Nagyon fura volt.

(*died*)

(*died again*)

Végre itt van az új fejezet ^^ közel 5000 szó ^^ reméljük nem okoztunk csalódást és érdemes volt erre várni >< <3

(Baekhyun és Minseok párbeszédében említett dolgok meg vannak írva és létező események, és úgy döntöttünk, hogy ha majd lezártuk a baekyeol részét a történetnek, akkor fogjuk szépen feltenni a xiuhan és kray részeket ^^ reméljük jó lesz így mindenkinek, nekünk így mindenképp egyszerűbb >< ^^ )