2018. október 6., szombat

11.fejezet


Baekhyun

A sapi vevős kis randink után hamar elérkezett az élő show. Nagyon sokat gyakoroltam és szerintem menni fog. Jonginnel nagyon jól kijöttünk végig és a hét végére már annyira tudtuk a táncot hogy néha el is poénkodtuk. Az élő show napján ejtettünk egy főpróbát amit a mentorunk szintén nem láthatott mert a Yehet-Faktor vezetője úgy döntött ez így viccesebb. Nem tudom hány éves lehet mert még sose találkoztam vele, de elég gyerekesnek tűnt. Még ha szerintem is viccesebb volt így. Hihi.
Miután lezajlott a közös produkció és az előttem lévő versenyzők is végeztek magabiztosan álltunk a színpadra Jonginnel de még mielőtt elkezdtük volna odasúgott nekem valamit. 'Nézd milyen féltékeny valaki.' Csak halkan nevettem egyett. Chanyeolnak semmi oka féltékenynek lenni, de hát ilyen a természete, ezért szeretem. Najó nem főleg ezért, de ez is az Ő része. Miután végeztünk sok dícséretet kaptunk de sajnos kritikát is. Chanyeol ráadásul beszólt a táncra is.
- Tudod, Chanyeol-ssi, mi csak a koreográfiát követtük kisebb változtatásokkal. Te egyeztél bele a dalba amine ilyen koreója van. - bújkáló mosollyal, csintalanul néztem rá. Túl féltékeny lett, de ezúttal nem volt rá oka teljes mértékben munka szinten táncoltunk Jonginnel.
Később az öltözőben mikor már csak ketten voltunk Chanyeol megint tett egy megjegyzést. Na jó ezt már tényleg nem értem. Nincs joga féltékenynek lennie és ennyire megsértődnie.
- Köszi, igyekeztem jól csinálni mindent, hogy tovább jussak. Beleértve a koreográfiát is. Ez volt a tánchoz én pedig megtanultam. - kicsit hidegen válaszoltam neki. Nem akartam ezt, de annyira nem volt értelme annak hogy megsértődjön hogy már felidegesített. Nem is beszéltünk tovább aznap.
Ezek után már csak rosszabb lett. Chanyeol egyáltalán nem keresett engem, nem próbált meg velem beszélgetni, nem csókolt és nem ölelt meg. Csak próbák alatt találkoztunk meg a showk alatt. Akárhányszor megpróbáltam én menni hozzá mindig kitalált valami kifogást és elküldött. Az a pár hét alatt nagyon sokszor kaptam azon magam hogy a szobámban ülve zokogok és azt kívánom bár ne táncoltam volna azt a táncot. Még mindig úgy gondoltam hogy nem csináltam semmi rosszat de ha Chanyeol most emiatt utált meg engem azt nem bírnám elviselni. Minseoknak is kifakadtam nagyon sokszor és néha már Ő is sírt velem, mert nem bírta nézni hogy ennyire szomorú vagyok. Neki minden tökéletesen jól ment Luhannal. Egyre jobban egymásba szerettek és egy csomót mesélt róla. Nekik minden tele volt szivárványokkal, pillangókkal, pónikkal, ami csak kellett. Remélem nálunk is visszaáll majd minden a rendes kerékvágásba.
Két nappal a döntő előtt, mikor már csak öten voltunk versenyben, sajnos Taeyang nélkül mert ő előbb kiesett, Otthon feküdtem a kanapémon valami jó fantasy filmet nézve mikor kaptam egy üzenetet. Méghozzá Chanyeoltól. Hirtelen ülőhelyzetbe vágtam magam és kócos fejjel meg összezavarodott tekintettel nyitottam meg. Egy nagyon, naggyon szexi képet küldött méghozzá azzal az üzenettel hogy reméli nem haragszom rá. Kicsit kezdtem ideges lenni, mert soha nem én voltam az aki haragudott és látszott rajtam hogy amiatt se haragszom hogy ignorált. Csak egyszerűen rosszul esett és szomorú lettem tőle. Egy sóhaj kíséretében úgy döntöttem hogy most nem agyalok ezen, majd később. Befejeztem a három órás filmet, ettem és elkészültem a lefekvéshez. Már elég késő volt vagy lehet hogy azt kéne mondanom hogy korán mert kb. hajnali kettő lehetett, de az ágyban fekve eszembe jutott Chanyeol üzenete. Kinyitottam a telefonom és úgy döntöttem írok neki valamit.
'Eddig se haragudtam.... Csak nem értem....'

Chanyeol

Reggel korán ébredtem telefonom csörgésére. Szemeim kiugrottak rögtön az órát keresve. Mikor nyugtáztam hogy még csak reggel hét óra van a hangosan zenélő telefonért kaptam ugyan is drága barátom hívott Suho. Hosszasan beszélgettünk leginkább róla és az esti fergeteges élményéről amitől még maga is megijedt. Ugyan is tegnap lesmárolta egy srác még pedig nem is akár milyen. A pultos srác volt az. Annyira kiakadt azon hogy még tetszett is neki higy kijelentette Ő ma depizik és nem főz nekem kaját. Lebiggyesztett ajkakkal bontottam a vonalat és lestem meg válaszolt e Baekhyun. Hatalmas vigyor ült arcomra mikor szembesültem vele hogy írt. Válaszom azzonal pötyögni kezdtem bár igazából ötletem sem volt mit írjak.
"Majd.. mindent elmesélek elejétől végéig csak bízz bennem!"
Elküldtem majd letettem a telefont. Nagy nehezen de kikeltem az ágyból, felöltöztem majd a közeli kajáldából rendeltem magamnak meglepő módon kaját. Viszonylag hamar kihozták és el is fogyasztottam. Nem volt rossz de lehetett volna jobb is. Gyorsan össze szedelöszködtem és bementem a Yehet factorba. Még alig alig voltak de jobb elöbb ott lenni mint hogy késsek(ami szokásom).
A szereplők és a többi dolgozó lassan szállingóztak be és álltak neki dolguknak amit hamar elvégeztek. Zsűri társaimmal még beszélgettünk egy keveset majd elfoglaltuk helyünket a székekben. Végig izgultam az egész műsort-mint az összes többit- hogy két bennmaradt versenyzőm tovább jusson. Tenyerem izzadt, a gyomrom görcsbe volt. Már csak négyen álltak előttünk. Baekhyun,Daehyun, Lay és Luhan. Kris és Amber a lehető leghosszabb ideig húzták hogy kimondják kik jutottak tovább már azon voltam hogy ida kiabálok vagy kimegyek a teremből. Tudni akartam ki jut tovább még pedig minél hamarabb. Mikor már végre elkezdték mondani a neveket az izgalom csak fokozódott. Elsőnek Lay ment tovább. Őt Luhan követte. Már csak Baek és Dae álltak ott.
-Már csak két versenyző áll a színpadon. Nagy a tét, a most továbbjutó egy lépéssel közelebb kerül az álmához.-Kris abba hagyta és Amberre pillantott. Ő vette az adást szájához emelte a mikrofont és kimondta. Kimondta azt amire vártam, vágytam.
-Az aki tovább jutott nem más mint Baekhyun!- Felugrottam a székemből és örömömben ugrálni kezdtem.

Baekhyun

Wow... bízzak benne? Én eddig is bíztam de már olyan fura az egész hogy szinte csak nevetni tudok rajta. Megkönnyebbültem mert ez azt jelenti hogy azért nem változott semmi köztünk, csak Chanyeolnak van egy oka rá hogy miért csinálja azt amit csinál. Gyakoroltam egy kicsit majd elindultam otthonról.
Az eredmény hirdetés következett. Mindannyian nagyon jól teljesítettünk. Iszonyatosan izgultam, hiszen ezen múlott hogy lesz-e esélyem megnyerni. Már csak ketten álltunk a színpadon Daehyunnal. Annyira örültem hogy Luham és Yixing továbbjutott. De most nagyon koncentráltam arra hogy remélem én leszek az aki továbbjut. Torkomban dobogó szívvel vártam hogy Kris végre kimondja azt az istenverte nevet. Mikor megtette egy kicsit megdöbbentem de utána leesett hogy az én nevemet mondta és örömömbe Chanyeol nyakába ugrottam aki ott állt mellettem mert Kyungsoo is meg ő is kijöttek a színpadra mikor már csak ketten maradtunk Daehyunnal. Chanyeol is visszaölelt, de nem sokáig mert a nagy ujjongás után mindenki gyorsan hazament hogy pihenjen a holnapi döntőig. Keső este (kora reggel, ahogy tetszik) feküdtem az ágyamban és a plafont bámultam. Most tudatosult bennem hogy akár meg is nyerhetem. Annyira izgultam hogy nehezen aludtam el de végül sikerült.

Chanyeol

Vasárnap már korán bekellett menni a yehet factorba. Enni is alig volt időnk nem hogy wc-re menni. Az elő készületek, próbák, aztán a versenyzőknek egy kis pihenő míg mi konzultálunk az ott dolgozókkal minden percünk lefoglalták. A reggel kész rohanás volt még csak annyit sem tudtam mondani Baekhyunnak és Luhannak hogy sziasztok, vagy bármi mást. Olyan hat körül járhattunk mikor végre valahára mindennel végeztünk és már csak kezdést vártuk. Fáradtan dőltem el az öltözőmben lévő hosszú fekete bőr kanapén. Karommal eltakartam szemem egy nagy sóhaj kíséretében.
A show már a feléhez közeledett ami azt jelentette az egyik versenyzőnek ki kell esnie és csak kettő megy tovább. Lay fantasztikus volt, Luhanról meg Baekhyunról nem is beszélve. Ha most kellene dönteni fogalmam sincs ki nyerné meg. A tízen két versenyzőből már csak hárman álltak előttünk. Ahogy végignéztünk rajtuk és felidéztük magunkban az eddigi teljesítményüket, ami nem mellesleg lenyűgöző volt. Látni a fejlődést, és azt a sok erőfeszítést amit beleöltek megtisztelő érzés volt. Amber kínzó lassúsággal kezdte el felfedi a továbbjutók kilétét.
-És az első továbbjutó nem mást mint-itt elhallgatott egy percre és ördögien elmosolyodott .
- Byun Baekhyun!-kiáltotta ki a nevet. Úgy utalom mikor ezt csinálják. Nem csak fülsiketítő de még idegőrlő is. Lay és Luhan még mindig a színpadon várakoztak izgatottan. Most Krisen volt a sor hogy felfedje a másik személyt. Ő viszonylag kevesebb ideig húzta el a dolgot és hamar kinyögte amire Ailee noonával várunk. Mikor kimondták Lay nevét hatalmas megkönnyebbült sóhaj hagyta el a szájat. Hatalmas szemekkel pillantottam Luhanra aki szomorúan állt ott kint egymagába. A videó, luhan legjobb pillanatairól elindult, majd mikor vége lett lement a színpadról és a verseny folytatódott Lay és Baek között. Először a választott(/válogatós) dalt adták elő majd jöt a győztes dal amit egy híres dalszövegíró Huang ZiTao írt D.O közreműködésével.
Kint álltam Baekhyun mellett. Kezem erősen szorította ezzel is valamilyen szinten izgatottságát levezetve. Mosolyogva néztem le arcara. Szemeiben félelem csillant meg amit ha tehettem volna egy csókkal eltüntettem volna. Kris és Amber Lay és Baek között elfoglalták helyeiket és elkezdték leleplezni a győztes amit addig halasztottak ameddig csak lehetett. Elmondtak nekünk hogy a két versenyző között mindössze két százalék eltérés volt ami nagyon kevés ha úgy vesszük de számukra még is egy álmot jelent ez a pár szavazat is.
-És a2014-es Yehet factor győztese nem más mint-hatás született tartott. Istenek úgy utalom a hátas szüneteket is csak még jobban felviszi az izgalom szintet és lehet a versenyzők beájulnak!-Zhang YiXing!-mosolyogva üvöltöttel magá Kris. Ailee és mi is gratuláltunk neki. A plafonról elkezdett hullani a sok lufi, konfetti, plus állatok tömkelege. Néha el is talált egy amit nem fogadtam túl boldogan. Csalódott voltam hogy nem Baekhyun nyerte meg a versenyt de örültem is egyben mert nem kell tovább kerülnöm, nem kell tovább titkolnom mit is érzek. Szorosan magamhoz öleltem a pityergő Bacönömet aki nem habozott sokat rögtön vissza ölelt.
-Nekem te vagy a győztes. Az a két százalék semmi, sokkal de sokkal jobb voltál!- szorosabban öleltem-nem ez volt az utolsó hogy színpadon állsz, hidd el amint kilépünk innen rengeted zenei kiadó fog megkeresni téged hogy menj hozzájuk te pedig majd szabadon válogathatsz köztük.

Baekhyun

- Pabo! Nem voltam sokkal jobb, Yixing nagyon megérdemelte hogy győzött, színpadra született. - egyszerre mosolyogva és pityeregve finoman megütöttem a vállát. - Azt a kiadós dolgot pedig majd meglátjuk ha kimegyünk. - halkan elkuncogtam magam. - Megyek gratulálok Xingienek. - Egy ragyogó mosoly kíséretében odaléptem Yixinghez és a nyakába ugrottam mikor már Ailee noona is kiölelgette magát.
- Gratula Xing! Annyira örülök hogy te nyertél! Bár, azért az is jó lett volna ha én nyerek, de azért ez így a legjobb, egyértelmű hgy te ide születtél! - izgatottságomban elkezdtem összevissza beszélni még mindig kicsit pityeregve mind az örömtől és mind a bánattól hogy nem én nyertem.
- Jaj Baek miért vagy ilyen aranyos. - Yixing aranyosan elnevette magát és sírva megölelgettük egymást. - Te is megérdemelted volna a győzelmet, gyönyörű hangod van. - Yixing összeborzolta a hajam én pedig halkan kuncogtam.
- Hát igen, ez így van. - nevettem. - De ez így a legjobb és az emlékeink meg a tapasztalataink számítanak leginkább. - szélesen elvigyorodtam.
Ezek után mindannyian, a versenyzők meg a stáb és a mentorok, tartottunk egy after partit. Végig azon voltam hogy Chanyeol közelébe férkőzzek, de valaki mindig megállított gratulálni a második helyhez vagy éppen csak beszélgetni. Néha megpillantottam Chanyeolt és láttam hogy ő is akar beszélni, de őt is folyton feltartották. A végén már beletörődtem hogy nem fogok tudni vele most beszélni. Mikor szépen kitessékeltek minket az épületből, megálltam a sötét utcán és vártam hogy mindenki elmenjen, Chanyeol kijöjjön. Elköszöntem Luhantól és Yixingtől. Csendben álltam a hidegben és már a hó is elkezdett esni nagy pelyhekben. Ez lenne idén az első hó? Nem emlékszem teljesen. Hirtelen az ajtó irányába kaptam a fejem mikor az megzörrent. Szerencsémre pont Chanyeol jött ki rajta. Észre vette hogy ott állok és halványan mosolyogva odalépett hozzám. Én egy boldog vigyorral fogadtam.

Chanyeol.

Az afterpartyn végig azon voltam hogy Baekhyun közelébe kerüljek de ezt folyton megakadályozták. Kezdett kicsit dühíteni ez az egész. Mikor közölték velünk hogy zár a hely elkezdtek kiszállingózni az emberek. Szerettem mindig utolsónak kimenni hogy ne kelljen a tömegben összepasszírozva kivergődni. Mikor kiléptem az ajtón elsőnek a szakadó havat pillantottam meg aztán a kint fagyoskodó Baekhyunt. Oda sétáltam hozzá és vacogó testét magamhoz öleltem. -Végre meg vagy. -suttogtam lágyan fülébe. -Baekhyun el kell mondanom neked valamit. Emlékszel még arra a bulira ahol legelőszőr megcsókoltál? Azóta a nap óta nagyon furcsán érzem magam. Úgy érzem elindítottal bennem valami olyat amit már rég nem sikerült senkinek sem. Mikor megcsókollak megbizsergek és csak csókolnálak hosszú perceken keresztült. Ha pedig nem vagy velem úgy érzem valami hiányzik, jobban mondva valaki. Rossz úgy felellni hogy tudom nem vagy mellettem és bármi történhet veled. Rossz az hogy nem a te főzted eszem mert az amúgy isteni finom!- halkan elnevettem magam. -Ez idő alatt míg próbáltalak keülni, bár nagyon nehezemre esett..és nem így akartam csak Suhoval arra jutottunk hogy amíg ez a verseny tart nem lehet. Nem tudnám azt megállni hogy oda ne menjek hozzád és öleljelek szorosan magamhoz, vagy csókoljalak meg annyiszor amennyiszer akarom. Baekhyun, én szeretlek! Nagyon nagyon szeretlek, szerelmes lettem beléd!- kissé hátrébb toltam és megcsókoltam hosszan a hóesésben.

Baekhyun

Jézusom ez most komolyan történik? Úgy éreztem magam mintha álmodnék. Mikor végre tudatosult bennem hogy mi történik, boldogan belemosolyogtam a csókunkba és közelebb húztam magamhoz Chanyeolt majd kicsit eltoltam hogy levegőt vegyek.
- Yeol, én is nagyon nagyon szeretlek..... el se tudod képzelni mennyire..... habár ne tudom mit szeretek benne. - halkan kuncogtam egy kicsit. Egyértelműen látszott hogy Chanyeol is érti a viccet. Újra magamhoz húztam és megcsókoltam.

Chanyeol

-Én tudom mit szeretsz bennem. -kajánul elvigyorodtam- Mindent. Nincs olyan amit ne szeretnél bennem!- suttogtam ajkaira. Száját válaszra nyitotta de ebben a folyamatban könnyedén megakadályoztam nyelvem segítségével. Vadul csúsztattam át szájába majd kerestem fel nyelvét és fontam össze őket szenvedélyesen. Kezem hátáról elkezdtem lecsúsztatni kerek fenekéig amiben megakadályozott. -Most.. mi az?- szaporábban vettem a levegőt. Az idő nagyon lehűlt. Még én is elkezdtem fázni ami nagy szó mert sose fázok még ilyenkor is jégkásásan iszok sokféle innivalót. Hideg kis kezét megragadtam és egy egy puszi kíséretében elkezdtem felmelegíteni miközben kocsim felé indultunk-mondanom sem kell nem lassan. Ajkaim nyálasak voltak ezért a hideg szél hamar kihűtötte. Ajkainkat ismét egymásra helyeztem, kezeit zsebembe rejtettem míg sajátomat csípőjére. Csókja melegséggel töltötte el testem minden apró kis szegletét. Kezeimet ami eddig csípőjén pihentek fenekére vezettem és megmarkoltam. Kissé megugrott ezt kihasználva felkaptam, hátát az anyósülés felöli oldalnak döntöttem és szenvedélyesen csókoltam tovább. Ő kihúzta zsebemből kezét és nyakam köré fonta. Pár percig lehettünk kint de több órának tűnt. Baekhyun kivette zsebemből a kocsi kulcsot majd közölte hogy fázik és jobb lenne máshol folytatni. Nálam! -Szeretlek Bacön, nagyon nagyon! -utolsó puszit nyomtam állára, majd betettem az időközben kinyitott autóba. Alig telt el egy két perc és úton voltunk hozzám.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése