5. fejezet

Chanyeol~

Ajkai ajkaimra tapadtak. Gyomromban lepkék kezdtek el kikelni. Felemelő érzés volt, egy hibával. Rövid ideig tartott. Feleszmélni sem volt, időm szemeim is nyitva maradtak, testem ledermedt. Nem gondoltam volna, hogy megteszi. Nem gondoltam volna, hogy megcsókol! Baekhyun megcsókolt! Már csak arra eszméltem fel, hogy nincs ott. Ajkaim megcsapta a "szellő". Utána fordultam, hátha itt van még, de sebesen száguldott ki a helységből. A pultra vetettem tekintetem az italokat pedig kifizettem. Magam mellé nézve megpillantottam egy telefont. Kezeim köze vettem majd feloldottam. A háttéren én szerepeltem még debüt koromban. Ez biztos Baeké. Zsebre vágtam a telefont. Hiába való lett volna utána mennem. Elvégre is mit mondanék neki? Mit tudnék reagálni erre? Fogalmam sincsen mit kéne tennem.

Tekintettemmel végigpásztáztam a tánc parkettet Suhót keresve, de nem találtam meg. Elindultam fel a VIP felé, de ott sem találtam. Kezdtem ideges lenni! Elővettem telefonom. Meglepődve láttam, hogy 5 nem fogadott hívásom volt, és 3 SMS-em mind ez Suhótól. Felnyitottam őket. Megnyugodtam, hogy már otthon van méghozzá nem is egyedül. Na, szép Suho, te vagy a legjobb!

Indulni készültem haza, mikor Baek mobilja hirtelen csörgésbe kezdett. Szívemhez kaptam kezem az ijedségtől. Még a csengőhangja is az én számom. Elővettem a telefont. A kijelzőn valami Minseok neve állt. Vajon ki lehet? A barátja? Felvegyem? Ne vegyem?



Baekhyun~

Gyorsan szereztem egy taxit és Minseokot is berángattam magam mellé.

- Mi történt Baek? Én még maradtam volna.... - duzzogott Minseok.

- Ne haragudj, de valami olyasmit csináltam, amit nem kellett volna és, ó a francba ott hagytam a telóm, a fenébe.... - idegességemben elkezdtem hadarni.

- Oké, oké, nyugi, megcsörgetem a telefonod és akkor meglátjuk, hogy megvan-e még - nyugtatott Minseok.

- Induljak vagy még ne? - förmedt ránk a taxi sofőr.

- Egy pillanat - mondtam, remélve hogy türelmes hangulatban van. Közben Minseok fölhívta a telóm és kb. 90%-ban biztos vagyok benne, hogy Chanyeol vette föl, de hagytam Minseokot beszélni.

- Okés, akkor most az lesz, hogy te megvársz itt én meg visszamegyek érte és utána mindent szépen elmesélsz. - nézett rám szigorúan Minseok és én csak bólogatni tudtam. Mikor elindult visszafelé nagyot sóhajtottam és mondtam a taxi sofőrnek, hogy csak még egy picit várjon.

Chanyeol~

Felvettem a mobilt. Egy fiatal srác szólt bele. Hangja kedves volt és aggodalommal teli. Biztosan aggódik Baek miatt. Ez aranyos! Megbeszéltük, hogy visszajön érte a bárba, így úgy döntöttem, nem indulok addig haza. Kutakodtam kicsit a telefonba és saját mobilom számat is belecsempésztem, majd felhívtam róla, hogy nekem is meglegyen az övé. Tovább nézelődtem. Rengeteg kép szerepelt benne rólam! Hirtelen ötlettől vezérelve becaplattam a mosdóba és készítettem magamról neki egy szexi ajakbeharapós képet. Csak neki! Nem is értem miért tettem,de úgy éreztem nem fogom megbánni.

Újra a táncparkett közelébe jártam a telefonnal világítva pont, ahogyan megbeszéltük. Hamar megtalált. Ő is picike volt. Nem csak magasságra, hanem szélességre is. Arca kedvességet sugárzott.



Baekhyun~

Mikor Minseok visszatért a telefonommal, megint elkezdtem össze-vissza beszélni, próbáltam elmondani neki, hogy mi is történt.

- Annyira hülye vagyok! Meg túl sokat ittam ahhoz képest amennyit szoktam! Ha emlékezni fog rá lehet, hogy mindent elrontottam! - kezdtem kicsit kiakadni. Mégis honnan jött az ötlet, hogy megcsókoljam? Pedig még mondta is, hogy arra se tudná, hogy mit reagáljon, ha csak azt mondanám neki, hogy szeretem, nem hogy egy csókra! Hülye alkohol.

- Várj, mi van? Megcsókoltad? Chanyeolt? Te?? - hüledezett Minseok.

- Igen! Ez a probléma! Mi van, ha a mentorom lesz és minden tisztára kínos lesz köztünk, csak ez a pici hiba miatt? - kezdtem újból pánikolni.

- Figyelj Baek, szerintem menj el aludni és majd holnap agyalunk ezen. Jó? - kérdezte megnyugtatóan mosolyogva Minseok.

- Oké.... - mondtam halkan, majd szép lassan bementem a szobámba, gyorsan lezuhanyoztam és bebújtam az ágyamba. Mivel még nem jött álom a szememre felkaptam telefonom az éjjeliszekrényemről. Feloldottam és elkezdtem nyomogatni. Valahogy elkezdtem nézegetni a képeimet. Hirtelen majdnem a szívem is megállt. Egy képet találtam benne, ami tuti, hogy eddig nem volt benne. És enyhén jól nézett ki. Ó kit akarok átverni, nagyon szexi volt. A képen Chanyeol selfieje volt, amin épp beharapja alsó ajkát. Hirtelen ötlettől vezérelve megnéztem a névjegyzéket és leesett az állam mikor megláttam, amire kíváncsi voltam. Ez az ember tényleg szórakozik velem. Ott díszelgett a telefonomban Park Chanyeol száma azzal a névvel, hogy: Yeollie~ . Pluszba a kép, amit az imént említettem. Úgy döntöttem, írok neki egy smst, ha már megadta a számát.

'Jó kép ne haragudj a ma este miatt, felejtsük el, oké?'

Chanyeol~

Miután Baek barátjának a telefont, elváltunk és mindketten elindultunk hazafelé. Taxit hívtam magamnak lévén, hogy Suho elvitte az autómat. Az én autómat!

Olyan fél óra alatt haza is jutottam. Első dolgom volt Yodát megnézni. Amint nyugtáztam magamban, hogy szokása szerint az ágyamban fekszik, elszaladtam fürdeni. Nem sokat időztem bent. Fáradt is voltam és végig Baek csókján kattogott az agyam. Nem mondom, hogy nem élveztem, mert nagyon is de, ennyi idő nem volt elég, hogy többet is kiváltson belőlem. Olyan.. búcsú pusziként jött le.

Az ágyamban fekve gondolkoztam ezen tovább és több minden is eszembe jutott. Amiket elhessegettem. Próbáltam csak a kellemes hangjára gondolni és arra, ahogyan csillogó szemeivel nézett a bárban. Felidéztem magamban arcát és alakját is. Bőre puhaságát, formás kis feneket, és azt ahogyan táncolt. Elmélkedésemet telefonom zavarta meg. Szemeim kinyitottam, majd telefonom feloldva konstatáltam, hogy üzenetem jött. Nem is akárkitől, személyesen Baekhyuntól. Végig olvasva üzenetét kicsit elszomorodtam. Mi van, ha nem akarom elfelejteni? Végig nyaltam ajkaimon, amik kiszáradtak,es alsó ajkam előrébb buktatva néztem a képernyőt. Fáradt voltam, de meg is válaszoltam neki. Nem bírtam ki hogy ne!

’És ha nem akarom elfelejteni? köszönöm ezt csak te láthatod, remélem nem latom viszont sehol!’

Baekhyun~

Mi az, hogy nem akarja elfelejteni? Nekem jobb lenne, ha túl részegek lettünk volna ahhoz, hogy holnap emlékezzünk rá, de sajnos nem ittunk annyit.... Gyorsan írtam neki egy választ, majd elmentem aludni.

'hát... akkor nem felejted el..... jóéjt '

Chanyeol~

Válaszolt! Izgatottan nyitottam meg az üzenetet,ám ez hamar elmúlt. Ahogy végig olvastam a sorokat úgy éreztem magam, mintha rám tapostak volna. Mint ha gúnyosan mondta volna, vagy épp azt akarja, hogy elfelejtsem? Hát nem! Azt benézted Baekhyun. Sosem fogom elfelejteni. Nem válaszoltam neki vissza. Telefonom az ágy másik végébe hajítottam, szemeim pedig lehunytam. Kár volt. Akkor is az Ő arca lebegett szemeim előtt. Párnát csapva arcomba kezdtem forgolódni az ágyon mindaddig, míg le nem gurultam. Nagy puffanással értem földet. Oldalra pillantottam, ahol Yoda értetlen fejet vágva nézett rám. Elmosolyodtam rajta. Magamhoz húztam és átöleltem, fejét kinyújtott karomra helyezte. Fülei orromat csiklandozták, fejem hátrébb húztam a szemeimet pedig lehunytam. Hamar jött el hozzám az álom. Olyan gyorsasággal, mint a villám csapás.



Baekhyun~

Álmomban azon gondolkoztam, hogy vajon túl nyers voltam-e az utolsó üzenetemmel. Fel is keltem emiatt kb. fél háromkor és addig nem bírtam visszaaludni, míg nem írtam valami kedvesebbet vissza

'Nem tudom elfelejteni, és nem bírtam aludni az előző üzenetem miatt, ne haragudj >< de a következő fordulóig ne találkozzunk, mert gyakorolnom kell sokat >< ezt muszáj volt leírnom ahhoz, hogy most már tudjak aludni, köszi~ ^__^ <3 '

Miután ezt tisztáztam, lévén, hogy már hajnali három volt kb. délután négyig aludtam egy jót.

Chanyeol~

Olyan dél, fél egy körül kelhettem fel. Vele álmodtam. Meg az álmaimba is beleférkőzött! Ez lehetetlen, hogyan képes erre ilyen rövid idő alatt?

Nehezen másztam fel a földről. Hátam teljesen beállt, nyakam rettenetesen fájt. Nyöszörögve lépkedtem be a mosdóba. Ott elvégeztem fontosabb dolgaimat, mint például, mosakodás, fésülködés, wc-zés. Következő célom a konyha volt. Hasam hatalmasat korgott jelezve hogy kaját akar, méghozzá sürgősen. A hűtőhöz rohantam, és megvizsgáltam mi van benne. Csupa olyan dolog, amit én nem tudok elkészíteni. Első gondolatom az volt, hogy rendelek, de megint hozott kaját enni nem akarok! Visszabaktattam a hálószobába. Ágyam rendbe tettem, majd telefonom kezeim köze vettem. Amit felnyitottam szemeim felcsillantak. Baekkie irt! Úgy döntöttem, még nem nézem meg, várok vele egy picit.

Bő 5 perc után, hogy felhívom Suhót jöjjön át kaját csinálni nekem. Gyorsan tárcsáztam is számát.

- SuHo vedd már fel~ - dalolásztam.

- Bazd meg Chanyeol, tudod te mennyi az idő?! - dünnyögött a telefonba -Te miért nem alszol még?

- Neked is szép jó reggelt – kuncogtam - Gyere át kaját csinálni éhes vagyok! És hozd a kocsimat is haza!!

- Rendelj magadnak, fáradt vagyok, és gondolom ott a fiúka is akivel este akcióztatok.

- Hogy mit csináltam?! - tágultak ki szemeim. Baekhyunra gondol? - Te Baekhyunra gondolsz? Ő csak egy versenyző, nem fektettem meg es amúgy sem vagyok olyan. Suho, inkább gyere kaját csinálni, 5 perced van, hogy itt legyél. - kinyomtam a telefont es az agyra vetettem magam vele együtt.

Suho itt is volt 5percen belül. Le sem tagadhatná, hogy imád. A nappaliból figyelve néztem Suho ténykedését. Közben persze kibeszéltük az estét. Mindent elmondtam neki Baekről, ó meg nekem arról akit megismert. Mint kiderült, még buli után elmentek étterembe kajálni míg én Baekkel voltam a bárnál. Nem bírtam tovább, annyit beszéltünk róla, hogy muszáj volt megnéznem, mit írt. Örültem, hogy ő sem tudja elfelejteni. De annak kevésbe, hogy nem akar velem még egy hétig találkozni. Azonnal választ írtam neki.

'Örülök, hogy nem tudod elfelejteni! :$ De nagyon sajnálom, hogy nem akarsz addig találkozni velem.:<'

Jobb ötlet híján még csatoltam hozzá egy szomorú fejes képet és elküldtem.



Baekhyun~

Másnap minimális fejfájással ébredtem. Sajnos mindenre emlékeztem az előző napból. Mekkora egy hülye vagyok. Na, mindegy túlteszem magam rajta és úgy csinálok, mintha nem történt volna semmi. Lecsekkoltam a telefonom esetleges üzenetekért és pont volt is egy. Chanyeoltól. Sajnálja, hogy nem akarok találkozni. Mindezt egy olyan aranyos képpel, hogy ott fangörcsöltem az ágyamon, párnámba temetve arcomat.

'jóreggelt^^(ne nézd az időt, nekem az a reggel amikor fölkelek) nem az hogy nem akarok, csak a gyakorlásra kell koncentrálnom ><'

Gyorsan elküldtem, majd kimentem a konyhába keresni valami kaját. Találtam egy üzenetet Minseokkietól, miszerint már elment, de majd este visszajön, és itt marad segíteni kiválasztani, hogy mit énekeljek a következő fordulóban. Megreggeliztem, bár igazából lehet, hogy késői ebédnek kéne mondani, de nem érdekes. Megvártam még Minseok megérkezett, és együtt elkezdtünk valami jó kis dalt keresni.

EGY HÉTTEL KÉSŐBB~

Úton voltam a Yehet-Faktor felé. Megint kicsit izgultam, de már megszoktam, most kellemesen érintett ez az érzés. Mikor odaértem kicsit elvoltam veszve, hogy mit is kéne csinálnom, de mikor megkérdeztem az egyik ott dolgozó embert, azt mondta, hogy még van fél órám mielőtt eligazítanak. Úgy tűnik idegességembe korábban indultam el, mint kellett volna. Egy olyan tíz perc üldögélés után elkezdtem nagyon unatkozni. Úgy döntöttem írok Chanyeolnak. Ha már úgyis végig sms-eztük ezt az egy hetet.

'Yo, én itt vagyok;) túl korán értem ide ><'

Elküldtem és csak vártam, hogy válaszoljon.

Chanyeol~

BaekHyun visszaírt aznap. Nagyon boldog voltam, egész nap ugráltam és áradoztam róla Suhónak aki egy idő után meg is unta. De nem érdekelt! Ő elment, én meg oda mentem Yodához aki pedig elaludt rajtam. Hát ez szép, ennyire nem vagyok unalmas!

Az, az egy hét nagyon, de nagyon lassan akart eltelni. Vonszoltam magam mindenhova, de fellépéseimen aktív voltam és mosolyogtam. Kíváncsi voltam néz-e vajon vagy sem. De biztosan, ha a fanom nem? Akkor nyomon követ mindent!

EGY HÉT MÚLVA~

Boldogan mentem be újra a Yehet-faktornak helyet adó épületbe. Hamar elkészítettek a stylistok, sminkesek, és még kaját is kaptam! Bent ültem az öltözőmben, mikor Baekkie üzent nekem. Elmosolyodtam üzenetén majd azonnali válaszírás helyett, úgy döntöttem inkább megkeresem. Kilopóztam "rejtekhelyemről" majd osonva lépdeltem ki a várakozóba. Azonnal megismertem Baekhyunt. Ott ült nekem háttal, füleiben fülhallgatók. Mögé mentem, majd kezeim vállara helyeztem. Hirtelen ugrott egyet, amit nem hagyhattam kuncogás nélkül.



Baekhyun~

Épp zenét hallgattam (természetesen Chanyeolt), mikor hirtelen a csodás mély hang tulajdonosa is megjelent élőben, halálra ijesztve engem.

- Jaj, megijedtem! - pattantam fel székemről és megajándékoztam egy gyors öleléssel. Barátok meg szokták ölelni egymást, nem? Ugye? Én megmondtam.

- Légyszi csináljunk valamit, meg fogok halni unalmamban, mire elkezdődik. - sóhajtottam. A körülöttünk ülők nem igazán vágytak társaságra, úgyhogy tényleg unatkoztam.

Chanyeol~

Megölelt. Időm sem volt vissza ölelni, mert már húzódott is el. Gondolom, nem akar sokáig itt a többiek előtt ölelni. Mikor közölte, hogy unatkozik úgy döntöttem megmutatom neki az öltözőmet. Megragadtam aprócska kezeit és végig vonszoltam a kis folyosókon egészen ajtómig. Ott egy pillanatra elengedtem, míg kinyitottam az ajtót kártyámmal és beengedtem előre. Körbenézett a fél színpad nagyságú helyen, majd leült.

- Na, hogy tetszik?- mosolyogtam. - Tudunk videojátékozni vagy enni. Melyiket szeretnéd? Vagy beszélgessünk?


Baekhyun~

Chanyeol öltözője nagyon király volt! Minden volt benne, ami csak kellhet.

- Omo, először együnk valamit, a szereplések előtt mindig éhes leszek. - nevettem el magam.

Chanyeol~

-Van baconos szendvics meg gyümölcsök esetleg hot dog?- léptem a kajás pulthoz várva mit kér. Miután pár percen belül sem tudott dönteni, tele pakoltam egy tálcát és azt vittem oda hozzá. Kezébe adtam, majd leültem mellé. Olyan kellemes illata van. Pont, mint az nap este mikor megcsókolt. Pillantásom arcáról ajkaira tévedt. Ahogy visszagondoltam, kellemes puhaságara, azonnal pillangók kezdtek előtörni bennem. Ajkaim beharaptam, nehogy olyat tegyek, amit ő nem akar. Nem szerettem volna, ha elmegy.


Baekhyun~

- Haha, észrevetted, hogy mikor együtt eszünk mindig van baconos szendvics? Biztos direkt miattam. Az emberek egy csomószor mondják, hogy a nevem hasonlít kiejtésben a baconre... nem tudom miért - nevettem. Valamiért most nagyon jó kedvem volt és folyton szélesen mosolyogtam. Próbáltam nem észrevenni, hogy, milyen őrülten szexi Chanyeol mikor beharapja az ajkát. Levettem egy hot-dogot a tálcáról és elkezdtem enni.

Chanyeol~

-Hm.. annyira nem is. Baek, Bacon, Baek…bacon - ismételgettem egyre halkabban. - Nekem a Baek jobban tetszik, ha Bacon lennél megennélek. - nevettem el magam édeskésen. Elkezdett enni, és mi máshoz nyúlt volna, mint a legperverzebb kajához a hot doghoz! Enni kezdte az ételben levő mustár pedig megmaradt szája szélen. Istenem, most mit tegyek, nem vette észre és mosolyogva eszik tovább. Hirtelen ötletem támadt! Arcát kezeim köze fogtam és magam fele fordítottam. Simán lecsókolhatnám onnan, de e helyett egy másik megoldáshoz folyamodtam. Hüvelykujjam segítségével letöröltem onnan majd elengedtem arcát és lenyaltam ujjamról az ételmaradékot.



Baekhyun~

Mikor Chanyeol maga felé fordította a fejem, egy pillanatra megállt a szívem. Első találkozásunk óta vagy nyolcadszorra. Szerintem tátott szájjal, bambán meredtem rá mikor letörölte a számról a mustárt és lenyalta az ujjáról. Gyorsan összeszedtem magam és mintha mi sem történt volna, elkezdtem tovább enni.

- Várod már a show-t? - kérdeztem. Én egy kicsit kezdtem izgulni.

Chanyeol~

Elmosolyodtam kipirult arcán.

- Aha, nagyon várom, szeretném hallani milyen dalt választottál, meg ma megtudjátok, kihez kerültök. Én magamnál akarlak tudni! - szemem végig futott rajta minden porcikáját végig mérve. Sajnos fenekét nem láttam, mert azon ült, de remélem, színpadon látom majd! Bár ott nem foghatom meg. Ismételten arcát figyeltem. Felfedezni véltem egy kósza tincset, amit hamar rendezni szerettem volna. Kicsit előrébb hajoltam, majd megigazítottam neki. Istenem, miért néz ilyen hatalmas csillogó szemekkel. Úgy megcsókolnám! De nem szabad… de.. én meg akarom. De jó, gratulálok Chanyeol már magaddal vitázol.


Baekhyun~

Megint talált valamit az arcomon, ami rossz helyen volt és alkalmat adhatott rá, hogy minél közelebb jöjjön hozzám... Szépen lassan elsimított egy kis rövid hajszálat a szemem elől, finoman érintve ujjbegyével arcomat. Ma elég tapizós hangulatában lehet. Nem bánom, megint érzem azokat a drága pillangócskákat.

- Haha, még tovább kell jutnom ahhoz, hogy akárkihez is kerülhessek, de őszintén szólva nagyon szeretnék hozzád kerülni... veled kényelmesen érzem magam... - erre a mondatomra nagyon elpirultam és lenéztem megint a hot-dogomra, majd gyorsan befejeztem.

Chanyeol~

- Hidd el, tovább fogsz. Nagyon szép hangod van. Ezt a tehetséget nem lehet elvesztegetni! - Vigyorogtam és közelebb csusszantam. - Bakkie..átölelhetlek?


Baekhyun~

Szívem megint gyorsabban és hangosabban kezdett verni. Nagyon közel volt, és ahogy kérdezte, hogy átölelhet-e az... Jézusom, úgy imádom a hangját. Kicsit szaggatottan kezdtem venni a levegőt, de ez nem volt olyan feltűnő. Mélyen a szemeibe néztem.

- I...igen... hogyne... b..barátok szokták, nem? - próbáltam terelni a figyelmet arról, hogy most egyáltalán nem barátként gondolok rá. Bár ez nehéz volt a folytonos dadogásom meg pirulásom miatt.

Chanyeol~

Pillangók százai robbantak szét a gyomromban, amint igent mondott. Nem is tétlenkedtem sokat. Magam felé fordítottam teljes testtel, majd gyengéden és lassan simultam oda hozzá. Éreztem teste melegét, szívének heves dobogását. Annyira mámorító volt már ez is. Kezeim hátát simogatták, fejemet pedig vállára hajtottam. - Mi van ha többet akarok, mint barátság?- suttogtam magamnak a kérdést és lehunytam a szemem.


Baekhyun~

Mikor Chanyeol átölelt, én is szép lassan (azért nem siettem, nehogy a végén még azt higgye, hogy erre várok már egy ideje) nyaka köré fontam a karjaim. Egy ideig kibírtam, de mivel mindketten ültünk ezért ez így elég kényelmetlen volt, szóval egy merész ötletem támadt. Szépen lassan bemásztam az ölébe. Teljesen kényelmesen elhelyezkedve rajta. Mellkasunk szinte egybeolvadt annyira közel voltunk egymáshoz. Szorosan öleltem és fejemet a nyakába fúrtam. Mintha valamit mondott volna, de olyan halkan hogy nem tudtam kivenni.

- Kellemes érzés megölelni valakit... - sóhajtottam. Nem tudom mikor akart elengedni, de nekem egyelőre jó volt így.

Chanyeol~

Sohasem akarom többé elereszteni! Örökre így akarok maradni vele. Érezni az illatát. Azt, hogy itt van velem. Amint ölembe ült és kényelembe helyezte magát, hátrébb dőltem, vele együtt. Kezeim szorosabban fontam köré. Nem akarom, hogy elmeneküljön, mint akkor.

-Nagyon jó érzés téged ölelni! - apró mosoly jelent meg arcomon és jobb ötlet híján megpusziltam arcát. Meg sem próbált elhúzódni, felesleges is lett volna.


Baekhyun~

- Chanyeol? - kezdtem halkan. - Mi.... mi most mik vagyunk egymásnak? - annyira nem tudtam, hogy mit csináljak, minden elhatározásom romokban hevert, ahogy itt ültünk és öleltük egymást.

Chanyeol~

-Fogalmam sincsen… egyben biztos vagyok.. Tetszel nekem, bár alig ismerlek. Nagyon jó érzés ölelni téged. Apró pillangók vannak a gyomromban. A csókot sem tudtam elfelejteni, most is türtőztetem magam, hogy ne tapadjak azokra a gyönyörű ajkaidra. – fúrtam vállába a fejem.



Baekhyun~

Nyeltem egy nagyot.

- Van egy.... ajánlatom - suttogtam a fülébe. - Amíg van időnk a műsor kezdetéig, mindent szabad. Azt csinálsz velem, amit akarsz.

( Nagyon sajnáljuk, hogy ilyen későn hoztunk új fejezetet, csak a szerkesztéssel meg javítással voltak gondjaim mert nem volt időm x) de reméljük ez is tetszik ^^)

A XiuHan kezdetét majd holnap teszem fel külön fejezetben, mert most még nincs kijavítva meg szerkesztve és már nincs rá időm ^^" 

(Hogy ez ne maradjon ki, itt van néhány új kedvenc képem *w* )